Badass párosok: rebellis filmek #2

A rebellis filmek rovatunkat folytatva most olyan filmes párosokat gyűjtöttem nektek, amelyek tagjai méltán kerülhetnek a badass kategóriába.

1. Bonnie és Clyde (1967)

Rendező: Arthur Penn, szereplők: Warren Beatty, Faye Dunaway 

Az 1930-as évek Bonnie és Clyde bűnözőpárosának története a tökéletes élet írta forgatókönyv, amit párszor már ledarált magán a filmipar.

Ezek közül az 1967-es Arthur Penn rendezte Bonnie és Clyde vált a film-és stílustörténet ikonikus alkotásává. A film képi világára erősen hatottak a francia újhullámos filmek, ezek közül is: Truffaut Jules és Jim (1962) című filmje és Godard 1959-es Kifulladásig című alkotása. A film nem követi szigorúan a valós eseményeket, Arthur Penn történetében a két bűnöző társadalombíráló szerepe válik hangsúlyossá. A film 1967-es bemutatójának idején az Egyesült Államokban éppen a vietnami háború ellenes politikai tüntetések zajlottak, amiket kemény rendőri fellépéssel vertek le, így Bonnie és Clyde társadalmi kívülállása ebben a közegeben sikert aratott.

A film előtt a még alig ismert Faye Dunaway Bonnie Parkerként stílusikonná vált. A rendes lány szerepnek hátat fordítva, decens tekintettel, svájci sapkában, kendővel a nyakán szívja rúzsfoltos cigijét, miközben magabiztosan emeli fegyverét célpontról célpontra.

 

2. If… (1968)

Rendező: Lindsay Anderson, szereplők: Malcolm McDowell, David Wood, Richard Warwick, Christine Noonan

1999-ben a Brit Filmintézet által kiadott, 100 legfontosabb 20. századi filmes listáján szerepel Lindsay Anderson If… című drámája is. A film elkészítését politikai és társadalmi események inspirálták, jelesül a 68-as párizsi diáklázadás.

A Mechanikus narancsban filmtörténetet író Malcolm McDowell ebben a filmben kapta meg első címszerepét Mick Travisként. Az If… cselekményével illeszkedik a fiúiskolák hierarchikus közössége ellen fellázadó fiúkat bemutató filmek sorába. A film szürreális és valós elemeket keverő utolsó fejezetében a hatalommal szembe forduló fiúk, a kávézóban megismert lánnyal (Chrisitne Noonan) kiegészülve, gépfegyverrel a kezükben tesznek igazságot, lerombolva megaláztatásuk színhelyét.

3. My Own Private Idaho (1991)

Rendezte: Gus Van Sant, szereplők: River Phoenix, Keanu Reeves

Gus Van Sant filmjeiben a nonkonformista, a hagyományos társadalmi keretekből kiszoruló magányos karakterek válnak főszereplőkké. Az Otthonom, Idaho című fimben a két egymásra utalt prostituált, Mike (River Phoenix) és Scott (Keanu Reeves) saját világuk szabályrendszerén keresztül próbálják meghatározni gyökereiket abban a világban, amiben láthatatlanok mások számára. Útkeresésük közben együtt válnak magányossá, Mike viszonzatlan érzéseivel elszigetelődik barátjától.

River Phoenix 23 évesen túladagolta magát, Mike szerepe azonban elég volt számára ahhoz, hogy James Deanhez hasonlóan legendává váljon.

4. Fallen Angels (1995)

Rendezte: Wong Kar Wai, szereplők: Leon Lai, Takeshi Kaneshiro, Michelle Reis, Charlie Yeung

Wong Kar Wai számomra az a rendező, aki úgy képes megmutatni a neonfény zsibbasztó színorgiáját, mintha fekete-fehérben látnám a világot. Wong Kar Wai különös, álomszerű képi világa azonnal magával ránt, érzem a hong kongi utcák zsúfoltságát, az utcai kifőzdék illatát, miközben a szereplők monológjai kísérik utamat. Olyan világ ez, ahol a gyilkosok Laurie Andersont kidobó zenegép mellett szenvednek csendesen, olyan témákon, mint a szerelem…

5. Ghost World (2001)

Rendezte: Terry Zwigoff, szereplők: Steve Buscemi, Thora Birch, Scarlett Johansson

A Ghost World Daniel Clowes azonos című képregényéből készült cinizmusba fojtott comig of age dráma. A Ghost World világa, de leginkább Enid (Thora Birch) személyisége tökéletesen visszaadja azt az univerzális világundort, amit minden kamasz magáénak érezhet. Mondhatnám, hogy Enid karakterét rólam írták, de ezzel valószínűleg más rajongókkal is vitatkoznom kellene.

A Ghost World kitschy világában talál egymásra, illetve nem talál, Enid és a bakelitlemezeket áruló Seymour (Steve Buscemi), ami lehetne akár happy end is, de ez a film a felnőtté válásról szól. 

Szöveg: Bea

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s