Hantai, az absztrakt művészet magyar nagykövete

Magyarországon először lesz átfogó jellegű tárlat Hantai Simon életművéből. Csak hogy érezzük, milyen kivételes helyzetben vagyunk: ezelőtt nem máshol voltak a kiállítás darabjai, mint a párizsi Pompidou múzeumban. A szerencsének és a magyar gyökereknek hála, most a budapesti Ludwig Múzeumban nyílik kiállítás a művész alkotásiból.

Hentai Simon 1922-ben született Bián, németajkú családban. Tudását a Magyar Képzőművészeti Főiskolán mélyítette el. Nem kisebb mesterektől kapott fejtágítást, mint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1948-ban feleségével, a szintén festő Biró Zsuzsával Párizsba költöztek. A művészetek Mekkájában később megismerkedett André Bretonnal, a szürrealizmus atyával és artisztikai körével. Az „újhullámnak” köszönhetően Hentai festményein organikus formák és biomorf alakzatok uralkodnak.

Kezdeti szárnybongatásait felváltotta az absztrakt expresszionizmus. A Jackson Pollock fémjelezte New York-i iskola motiválta a gesztusfestészetben. Az ’50-es évek végén szakított a szürrealizmussal és Bretonnal is. Ezek után festette az all over gesztusfestményeit (Sexe-Prime. Hommage à Jean-Pierre Brisset, 1956), sötét alapon fehér keresztes vásznait (Peinture – Souvenir de l’avenir, 1956).

A ’60-as években jött a következő váltás, mikor Hentai kifejlesztette egyéni technikáját. Az úgynevezett pliage lényege, hogy az előzőleg lefestett vásznat összegyűri a művész, majd megszáradás után kihajtogatja. Az exkluzivitás garantált. A módszer tökélyre fejlesztésével több sorozatot is festett (Máriás-képek, Catamurons, Bendők, Meuns, Etűdök, Fehérek és Tabulák).

’67-ben átvehette a modern művészetek Nobel-díját, amelyet korábban olyan illusztris művészeknek ítéltek oda, mint Pierre Bonnard, Marc Chagall vagy Fernand Léger. 1982-ben az a megtiszteltetés érte, hogy Franciaországot képviselhette a Velencei Biennálén, ám ezt követően felhagyott a piktorkodással. 1994-ben még visszatért a festészethez, de a korábbiakhoz képest kevésbé volt produktív. 2008 szeptemberében, párizsi otthonában hunyt el.

Mi sem mutatja jobban, alkotásainak nívóját, hogy műveit olyan vezető művészeti intézményekben állították már ki, mint a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum, a párizsi Musée National d´Art Moderne és Musée d´Art Moderne de la Ville de Paris, a római Vatikán Múzeum, a nizzai Musée d´Art Contemporain, a londoni Christie´s és a párizsi Galerie Jean Fournier. A LuMu-nak hála most ti is megcsodálhatjátok páratlan életművét.

Szöveg: vonGlaser

Még több infó itt.

One thought on “Hantai, az absztrakt művészet magyar nagykövete

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s