For the other woman/man in you – A British Pathé kincsei

A címet mea culpa elloptam a legendás Lucien Lelong Indiscret fantázianevű parfümjéről. Hogy ki/mi az a másik? Azt gyanítom, meglepően sokan inspirálták, inspirálják. Kéne tudni arról, kik laknak bennünk. Meg kéne találni őket, kutatni utánuk a múltban. Thanks Godness, itt a lehetőség.

A British Pathé. Hatalmas, több, mint száz évet (1897-2014) felölelő  filmarchívuma ez a divat, a sport, a történelmi események, a háborúk és az utazások, a tudomány és a hírességek fantasztikus kavalkádjának. A napokban, vannak csodák, nagylelkű és felvilágosodott gesztussal szabadon hozzáférhetővé tették a nagy nyilvánosság számára  a körülbelül 90 000 darabos, s egyre bővülő gyűjteményt.  Persze, hogy a Youtube-on. Divat, harc meg történelem persze súlyosan terheltek egymással, hogy másra ne utaljunk itt, mint Rita Hayworth-nek a Fat Boy atombombára felragasztott fényképére, de most nem evezünk, illetve zuhanunk  ennyire mélyre.

 A British Pathé Youtube Channel tematikus alcsatornái a Sporting History, a War Archives, és a Vintage Fashions. Utóbbi további alfejezeti a következők: Slimming and Fitness, Male Beauty, Fashion Shows, Makeup Tutorials.

Haladéktalanul bele is pillantottam a Britain’s Most Georgeous Man’s Britain Looks Around for Mr. Apollo című 1950-es férfiszépségversenybe, ahol, mint a lovakat vizsgálták a fiúkat; fogukat, bicepszüket, csillogó combjaikat méricskélve. A lányok ruhájuk szélét rágják izgalmukban, olyannyira, hogy a kisfilm végén az aktuális modellt le is borítják a színpadról. Hiába, a szexepil.

 

A The Most Pompous Catwalk Show ajtónállókkal, lordokkal, John Cavanagh, Owen Hartnell, Charles Creed, Digby Moron, Hardy Amies, Cossack, Mattli and Michael Sherard kreációival, és a szpíker férjek pénztárcáira utalgató megjegyzéseivel szintén külön szám. Egy másik kisfilmből megtudhatjuk azt is, hogy milyen szórakoztató lehetett egy hajókémény mellett állva combközépig érő modern fürdőnadrágokat bemutatni egy, a Temzén úszó hajón 1932-ben megrendezett divatshow-n.

S hogyan kössük össze a tegnapi magunkat a mával, s viszont? Üssük fel, illetve nyissuk meg bármely divatlap bármely számát.  Itt  van a  Harper’s Bazaar. Ma egyrészt tanácsokat kapunk, hogy öltözzünk úgy, mint egy modernizált Grace Kelly. Semmiféle szöveg nincsen az ajánlatban, csak képek, hogy mit szerezzünk be. Kell tehát: Van Cleef & Arpels karkötő, Celine napszemcsi, Tom Ford púder és szemfesték, Burberry Prorsum kabát, egy lapossarkú Max Mara, Tod táska, Estee Lauder szájfény, Assael fülbevaló, s szükséges egy Sergio Rossi tűsarkú. Patek Philippe óra nélkül ki sem mehetünk az utcára. La Vie en Rose címmel pedig a rózsaszín tónus (milyennek látta a rózsaszínt vajon Edith Piaf?) városi tavaszra modifikált változatát mutatja be a lap az említett Burberry Prorsum kabáttal, egy érdeskes Dior szoknyával, rétegelt miniruhával, egy meglehetősen konzervatív Jill Sander nadrággal, Girgio Armani napszemüveggel. Egy kedves, pihekönnyű Fendi miniruha szintén a színekről és az városi rózsákról mesél. De kicsoda volt Grace Kelly?

Szex, divat és gyilkos indulatok  is édesen összehorgolódnak már az 1961-es Avangers Fashion Show-ban, szóval szégyenre semmi okunk. Kicsit visszakanyarodom, mert nem szabadulok  olyan könnyen az archívumtól, hiszen már a cím is mesés, egy 1961-es spy-fi sorozat az inspirálója, alcíme Dressed to Kill. Jean Varon futurisztikus ruháiban  akcióhősökként dulakodnak  a modellek, majd tányérsapkás ölebek számítanak figyelmünkre. A halálhoz fel kell öltözni, ezt már Brian de Palma azonos című filmje is elismételte, s mondja tovább ezt a sztorit  a Dress to Kill Magazine, épp most Denis Gagnon 2014-15-ös show-jának előzetesével. Legyen kényelmes, mondja a bemutatkozó szöveg, vonzó, fejezze ki a luxusanyagok iránti ellenállhatatlan vágyunkat, de rebellis természetünket is. Mármint a ruha. A maszkos modellek csoportképet alkotnak, majd amikor a fotósok elkezdenék a munkát, egy fekete lepedő eltakarja előlük az egészet: a modelleket és Gagnon-t. Haláli! Szóval nem is kell mindig másoknak öltözni. Meg fogom keresni magamban azt a kislányt, aki mindig elbújt, ha a felnőttek túlságosan közel mentek hozzá. Jó lenne vele beszélgetni.

Visszatérve  az archívum  televényes világába, megtaláljuk Edit Mezey, hírneves magyar testkultúra-szakértő 1931-es How to became Slim című oktatófilmjét is, hogy bemutassa, hogyan maradjunk fittek és karcsúak. A nagyon kedves Mezey félmagassarkú jazz-cipőben, aprókockás dresszben, talán élő zongoraszóra mozog, kihagyhatatlan. Harc önmagunkkal is van, állandóan,  a Battle of the Bulges című remek, korabeli konditermi kisfilmet az elektromos mókuskeréknek tűnő izomformáló eszközön hasaló lányok aszketikus hozzáállása, és még a gyakorlott úrhajósoknak is fizikai  kihívást jelentő fém eszközökön való kitartó kínlódásának heroizmusa miatt is érdemes megtekinteni. S így tovább, akár még a Galmourdaze-Vintage Fashion and Beauty Archive csatornára is átsuttyanhatunk, amely nem a Pathé-é, de a ’20-as évektől az ’50-esekig szintén zseniális kisfilmek tömegét tartalmazza.

Ha most nem is rándultunk át a British Pathé  igazán zord háborús gyűjteményébe, sem a sportarchívumba, ahol a Do it Yourself Flying tematikájű kisfilmektől a jégen történő rugbyzésig számos érdekfeszítő dokumentum megtalálható az emberi fantázia kiapadhatatlan tárházából, azért tudjuk jól: minden mindennel összefügg. Tehát, ha tegyük fel, éppen Audrey Hepburn szeretnénk ma lenni,  akkor, ahogy a Wiki How to do Anything oldal ajánlja, lehet némi teendőnk.  Miután megnéztünk a szereplésével jó sok filmet, mint a  Breakfast at Tiffany, a Paris when it Sizzles, a Roman Holiday, meg a Funny Face, és elolvastunk jó sok riportot vele, meg olvastunk még jó sokat a korról, amelyben élt, s szorgalmasan nézzük a Pathé történelmi rövidfilmjeit, ja, és hagyjuk az ő finom, elegáns, kellő önismerettel is bíró egyéniségének varázsát hatni magunkra, akkor kezdhetjük is az öltözködést. Persze, csak ha megtaláltuk a kulcsot, s az öltözködése mögött rejlő filozófiáját: klasszikus alapruhatár, kis fekete kosztüm (Sabrina, Breakfast at Tiffany), körömcipő, balerinacipő, fekete farmer, szolid pólók, még olasz cipők, lehetőleg Ferragomo, s az egyedi, személyiségfüggő kiegészítők. Hepburn szerette a Ralph Lauren és a Givenchy ruhákat, a Louis Vutton táskákat. Az öltözködéssel, és talán minden mással is kapcsolatban alaphozzáállása a dolgok lényegére való koncentrálás volt. „Boil it all down to what counts the most: What is the essence of what you are trying to do, what is the most important thing? Things only get complicated when you try to address too many issues.” Az islehet, hogy csak meghallunk egy dallamot, és beugrik. Nem kell egy sort sem olvasni. Hogy ott, az a másik, milyen. Olyan jó megismerni idegeneket! Hát ha még bennünk laknak.

Szöveg: Laura

2 thoughts on “For the other woman/man in you – A British Pathé kincsei

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s