Sneaker, sneaker, little style – Az edzőcipők jelenléte a divatban

A hirtelen felbukkanó, nagy változást sejtető divatirányzatokkal sohasem voltam kibékülve. Valahogy mindig olyasmit hoztak, ami tiszavirág életű darabokat jelentett, nagyon megviselve a pénztárcánkat. Mindezek ellenére must-have példánynak minősült, így a magukat stílusosnak tartó emberek gardróbjában mégis megtalálható volt az adott kapitális gyöngyszem.

Cipő fetisiszta lévén az ilyen irányzatok érkezését, hatását leginkább a cipődivatban érzékeltem az elmúlt – divattudatosságomat tekintve – kb. 19 év alatt. Saját cipőtörténelmem “padlásán” turkálva elő is kerül az első cipőm: egy piros mini bőrcsizma még babakoromból. Ezt még Anyukám vásárolta nekem, ami egyébként akkoriban az egyik legjobb gyerekcipő márka – Siesta – volt. 

Kicsit később a világ legmenőbb barna, hasított-bőr klumpáját birtokoltam, amit Apukám németországi útján szerzett be nekem. Az én cipős mesém tehát innen indult, de most tágítsuk a horizontot, s vegyük szemügyre az elmúlt évek egyik legmarkánsabb trendjét! Következzen a sneakers culture (a teljesség igénye nélkül vázolt) története és aktuális szimbiózisa a (magas)divattal!

A nagy divatházak legfrissebb trendjei manapság egyre inkább kényelmes cipőket ontanak magukból. Honi keretek közt maradva, legutóbb a TONI&GUY Fashion Weeken a modellek által viselt lábbelik tanúskodtak erről. Ezek szerint a platformos edzőcipő, szandál és egyre kevésbé a magas sarkú cipő/tűsarok a menő.

De ki ne emlékezne a Chanel idei, párizsi divatbemutatójára, ahol Karl Lagerfeld edzőcipőkkel kombinálta couture kreációit és később a ready-to-wear outfiteket is. Látszólag összeférhetetlen, mégis működik. A titok nyitja abban rejlik ugyanis, hogy lehet rajtad bármennyire sportos cipő, ha egy nagyon nőcis ruhadarabot bedobsz mellé (szoknya, mélyen dekoltált ruha stb.), máris hatásos lesz a szetted.

Míg nemrégiben a csinos nők szerettek volna tűsarkaikkal is kitűnni a tömegből, úgy manapság már az a divat, ha nem vagy feltűnő. Nem kell egy egész napon át tűsarkúban senyvedned azért, hogy érvényesülni tudj, hogy észrevegyenek vagy csak azért, hogy magaddal el tudj számolni, hogy Te ma is megtettél mindent annak érdekében, hogy nőnek nézzenek és annak is érezd magad. Edzőcipőben egy igazi nő, ugyanúgy nő tud lenni, mint egy tűsarkúban. Egyetlen egy nyitja van a történetnek: viselni kell tudni az adott darabot. Nem elhanyagolható tény továbbá, hogy a cipő, funkcióját tekintve azért jött létre, hogy a lábat védje, nem pedig azért, hogy tönkretegye – mint a legtöbb tűsarkú teszi egyébként.

Az edzőcipő fogalmát sokan meghatározták már az idők során, ahogy különféle vélemények élnek arról is, hogy kinek a nevéhez köthető egy-egy típus.

 A trainer brit szó a trainer shoe (edzőcipő) kifejezésből ered. Bizonyított, hogy a trainer ilyen értelemben használva a Gola cég 1968-ban gyártott edzőcipő-fajta márkanevének általános elnevezésétől eredeztethető, míg a plimsolls gyenge minőségű atlétikai cipőket jelent, a sneaker szót pedig sokszor Henry Nelson McKinney reklám ügynök nevéhez kötik. Az ügynök 1917-ben alkotta meg a sneaker kifejezést. Bármi legyen is az igazság, az edzőcipő szó 1887-ben már használatban volt.

A plimsoll gúnynevű cipők 1870-ben élték fénykorukat, elsősorban turisták hordták őket, majd tenisz játékosok lábán kezdtek megjelenni. A brit hadsereg által használt plimsollokon a kor előrehaladtával már speciális talprészt alakítottak ki a tapadás növelése céljából. Ezután iskolák testnevelés óráin is használni kezdték.

 J.W. Foster és fiai vállalat 1895-ben az első futócipőt  tervezte meg és állította elő. Ez a cipőtípus Amerikában a 20. században vált divatossá, ott sneakernek hívták. Az I. világháború után megnőtt a kereslet a sportcipőkre, mert az emberek a sporton keresztül szerették volna demonstrálni hazafiasságukat.

1948-ban Rudolf “Rudi” Dassler megalapította saját sportcipő vállalatát, amit Adidasnak hívtak. Az 1970-es években a kocogás divattá válásával nagy választék volt kényelmes sportcipőkből, majd később külön sportágakhoz, így a focihoz, a futáshoz, a kosárlabdázáshoz terveztek cipőket. Az 1990-es évektől a cipőgyárak kreativitásának csak a pénz szabott határt. Manapság jól pozícionált marketingkampányokkal, s az egyes modellek és márkák köré épített kultusz segítségével könnyedén el lehet adni a sportcipőket.

Térjünk még pár pillanatra vissza a a ’80-as évekre! Az évtized egyik ikonikus darabja volt a világító, levegő tartályú edzőcipő, ami, ha ráléptél világított. Ez a csúcsszuper találmány pusztán arra volt jó, hogy a több tíz éve eladhatatlan edzőcipőket újra a piacra dobják és a tehetetlen szülők rakásszám vásárolják a gyerkőcöknek ezeket a szórakoztató lábbeliket.

Anyukám cipőraktára a mai napig őrzi azt az aranyszínű Buffalo cipőmet, amit kiharcoltam magamnak 15 éves koromban, anno 30.000 Ft-ért, ami akkoriban iszonyatosan sok pénz volt. Fogalmam sincs, hogyan vehettem fel a lábamra ezt az egyértelműen ronda cipőt.

A legabszurdabb cipőmre tisztán emlékszem. Sonax márkájú, 15 cm magas, ívelt platform cipő volt, melyet hétköznapokon hordtam általános iskolás koromban. Hogy teljes legyen a kép, ebből a csodálatos műremekből – mely kb. 10 kg-ot nyomott – volt zárt cipőm és szandálom is. Az általános iskolai ballagási fotóimon haladtam a korral, így már egy sokkal „modernebb” cipőben pózoltam. Ez, a lehetőleg a Sonax-nál még magasabb platform cipő ZONE névre hallgatott, melynek tökéletesen egyenes volt a talpa, tulajdonképpen úgy kell elképzelni, mintha egy könyvön állnál – a Háború és békén lehetőleg.

Vissza a ’90-es évekbe!

Azok az évek, amikor mindenkinek Adidas Superstar cipője volt vagy éppen arra vágyott. Bő nadrág, bő pulcsi, a lányok is fiúnak öltöztek (vagy éppen a fiújuk ruhájába) a kép pedig nem lehetett volna teljes egy kosárlabda cipő nélkül. Az NBA játékosai után szabadon 1983-ban a Run D.M.C. együttes kezdte el viselni ezeket a Superstarokat a színpadon, mely hatalmas publicitást hozott a cipőknek a hip-hop zene elkötelezettjei között. Sokkal inkább divatirányzattá vált a ’superstar stílus’, minthogy eredeti funkciója szerint működő sportcipő maradjon.

A 2000-es évek – Converse mérgezés

Magyarországon a 2000-es években érkezett el a Converse-korszak. A Marquis M. Converse által, 1908-ban alapított márka 1917-ben vált híressé a mindenki által jól ismert Converse All Star kosárcipő piacra dobásával. Nagy népszerűséget mégis csak Charles H. “Chuck” Taylor kosárjátékos hozott a cégnek. A vállalat a II. világháború után hanyatlani kezdett a riválisok megjelenésével, ami egészen addig vezetett, hogy 2003-ban a Nike felvásárolta a Converse-t.

Imádtuk ezt a cipőt és még a mai napig nem ment ki a divatból. Egy örök darab marad, hiszen fesztiválokra, kirándulni, biciklizni az egyik legjobb viselet.

A Nike Air Max korszak

A levegőpárnás technológiát a Nike 1979-ben mutatta be. Innentől kezdve a futás élménye teljesen megváltozott. Az Air Max 1, az Air Max-ek ükapja 1987-ben született meg, melyet Tinker Hatfield tervezett. Korunk Air Max cipőit a hétköznapi ember már nem sportolni veszi meg, hiszen ahhoz túlságosan drágák ezek a modellek. Az arany, ezüst, leopárd mintás, lila, piros, neon színű, magasított kivitelben kapható cipők mára már minden igényt kielégítenek, bár népszerűségük hanyatlásnak indult.

Napjainkban

Az Air Max-ek leáldozását azonnal a retro irányt képviselő, valamint a hipster vonalat erősítő New Balance-tren megjelenése váltotta fel. Az amerikai Brightonban található cipőgyár Boston közelsége miatt a térség maraton futócipő-ellátójává nőtte ki magát az 1970-es évekre. Cipői az egyedülállóan a világ első buborékos talpú sportcipői. A cégalapító, William J. Riley első terméke egy rugalmas talpbetét volt, melyet a kényelem és az egyensúlyérzet fokozása érdekében három csatlakozási ponttal tervezett. Innen kapta a nevét a cipő – New Balance. A kutatást Riley csirkék lábának vizsgálatával bizonyította, miszerint a csirkék háromkarmos lába eredményezi a tökéletes egyensúlyt. A cég kivételessége abban is rejlik, hogy a mai napig nagyszámban gyártja cipőit Amerikában és az Egyesült Királyságban. A cipők típusa sorszámonként különböztethető meg, én az alacsonyabb számúakat részesítem előnyben, leginkább a 410-es és 420-as tetszik.

Magyarországra még nem gyűrűzött be, de a francia fashionisták már le sem veszik a lábukról a Palladium boots-ot. Hordják bodycon ruhákhoz, boyfriend jeanshez és rövid shortokhoz is. Laza, iszonyúan kényelmes és nagyon menő.

Az én kedvenc darabom per pillanat a Nike Roshe Run cipőm, ami egyébként egy futócipő, de futni soha nem venném fel. Pihekönnyű, ultrakényelmes és ezután soha többé nem szeretnék tűsarkút látni… Jó fashionista lévén mindennel kombinálom és működik, próbáljátok ki!

Szöveg: Anita

Published by

4 thoughts on “Sneaker, sneaker, little style – Az edzőcipők jelenléte a divatban

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s