SundayTunes #3 – Balance

Oké, megint feladtam magamnak a leckét, de már meg sem lepődöm rajta. Ha másra nem is, arra mindenképpen jó ez a poszt, hogy rádöbbentsen: underground raphez editorial fotókat keresni finoman szólva nem egyszerű. Igen, reppeskedünk most kicsit; olyan zenéket hoztam a vasárnap délutáni, koraesti lazuláshoz, amelyek amellett, hogy szerintem remekül összerakott, stílben is passzoló földalatti rapmuzsikák, valami miatt számítanak nekem.

Életem egy hosszabb-rövidebb szakaszának “himnuszai”, sokat hallgatott, elmerülős, emlékeket idéző dallamok és hangok, amelyek különböző érzéseket hoznak felszínre újra és újra, mosolyt csalnak az arcomra, elszomorítanak – egyszóval hatással vannak rám. Nyilvánvalóan nem öt ilyen track létezik számomra, a képpárosítás mellett tehát a számok közti szelekció volt még nehéz menet. Inkább a könnyedebb, meló alatt hallgatós, merengős-bólogatós opuszok lesznek a poszt főszereplői, a Romlott Hazai bulikon hattáőrjöngött számokhoz az évek során túl sok impresszió társult… ; )

A fotókról most annyit, hogy a zenékhez igazodva a laza, underground flash és a street fashion által inspirált editorialok kerültek előtérbe. Nos, végül, izzadva ugyan, de megszületett a végleges lista, füleljétek!

Deep in the Underground: Cris Prolific ft. K Banger – I Reminisce

Cris Prolific producer és K Banger mc visszaemlékezős muzsikája egy hagyományosnak mondható rapszám szövegének tematikáját hozza, a klipben sem látunk semmi formabontót (laza fazonok zenélnek a blockban, cuki gonnabe rapperek peace-elnek, látjuk a flashbackes kölyökkori fotókat és mélyen vagyunk a földalatt.) Mindazonáltal olyan hangulata van így összességében az anyagnak, ami már a “megismerkedésünkkor” megfogott, s összegzi az underground rap vonal alapvetéseit. A dolog pikantériája, hogy egyszer már elvesztettem ezt a tracket, a gépemen nem volt meg, s sajátos emlékezőképességemnek hála, elfelejtettem az előadókat. Borzasztó vagyok. A hála a Youtube-nak jár, hiszen egyszer csak feldobta a számot mint egyszer már meghallgatottat, így gyorsan el is mentettem örökre.

Suburban Queen: Maria Palm by Oliver Stalmans for Elle Denmark August 2012

 

C’est à toi que j’parle balance: Mafia K1 Fry – Balance

Vállalom a kövezést, de nálam a francia underground rap egyet jelent a Kanfri népes kollektívájával és a Fonky Familyvel (oké, ott az NTM is, jó, hogy eszembe jut). Életemet (vagy legalábbis valami fontosat) egy koncertért! A gimiben kezdtem el egyébként francia rapet hallgatni, s mivel francia tagozatos voltam, gyakran kértem meg a tanáromat, hogy essünk neki egy-egy számnak, fordítsuk le őket. A sajátos francia szleng nem mindig ment neki, de én örültem, mint az állat, ha már pár sor megvolt. A szám a klip segítségével a szöveg ismerete nélkül is értelmezhető, egy börtön-narratíva vonul végig rajta, ahol mindenkinek megvan a jól ismert szerepe (az áruló, a felügyelő, a bajba jutottak, az igaz bajtársak és a többiek.) Marseilles-masszív, íme:

Vanusa Savaris by Randall Bachner for Fräulein Magazine July 2012

 

And I still be loving you: Yancey Boys: Lovin’ U ft. Eric Roberson

A könnyed, balkonon rozézós, lazulós koraeste miliőjét hozza az Illa J és Frank Nitt alkotta Yancey Boys hangulatos száma, melyet Eric Roberson kellemesen fanyar refrénje tesz még idillikusabbá. Egy biztos, a J Dilla-família rapre született, ezt a Lovin’ U, illetve a Yancey fiúk eddigi cuccai, valamint a szintén az Illa J közreműködésével működő Slum Village zeneműhelye is bizonyítja.

Liu Wen for Numéro China October2010

 

Ragyogjunk! Dynasty – Stay Shinin’ ft. Talib Kweli

Oké, nem az én listám lenne ez, ha nem szúrnék bele legalább egy női mc-t. Dynasty tehetséges szövegelő, noha nem ő a kedvenc női előadóm; igen termékeny egyébként, több neves rapperrel fítelt, s valljuk be, van abban valami magával ragadó, ahogy a zenéhez viszonyul és ahogyan performál, ez az alábbi pofonegyszerű videóban is tetten érhető. Talib Kweli amúgy hozza a jól megszokott színvonalat és imázst, egyetlen bajom, hogy túl rövid a track.

Freja Beha and Sasha Pivovarova by Mario Sorrenti for V Magazine 2009

 

Support your local scene: Soap City Squad – Utolsó padból

Sokan kérdezik tőlem, hogy mikor költözöm már Budapestre, hiszen ott van a zélet. A zélet maga. Őszintén, sosem volt célom elhagyni a szülővárosomat, illetve az Alföldet, de olybá tűnik, eljön az az idő, amikor muszáj lesz magam mögött hagyni a végtelen síkságot. Így volt ezzel a két szappanvárosi (hajdúszoboszlói) rapper, T.O. és Nitró is, akik ugyan már nem a szoboszlói flasztert koptatják, mégis tiszteletük jeléül, barátságukat ezúton is megpecsételendő létrehozták a Soap City Squadot, s 2012-ben el is készítették első anyagukat, innen, az Utolsó padból. Akármerre járunk is, s akármennyire nehézkes a fiatalok sorsa itt Keleten, szeretünk téged, drága Hajdúszoboszló!

Edita Vilkeviciute for Vogue Nippon by Mikael Jansson
Edita Vilkeviciute for Vogue Nippon by Mikael Jansson

Szöveg: Ivett

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s