RebelFavs: A hi-tech couture királynője, Iris van Herpen

Mostantól magyar és külföldi tervezőinket, fotósainkat, stylistjainkat (stb.) mutatjuk be portrészerűen a RebelFavs című sorozatban; összegyűjtjük életművük mérföldköveit, legérdekesebb munkáikat, visszatekintünk, s megnézzük, hogyan érték el sikereiket, mi kellett ahhoz, hogy ott tartsanak, ahol most, és miképpen inspirál minket tevékenységük. Első delikvensünk a futurisztikus megoldásairól, izgalmas koncepcióiról és kísérletező kedvéről ismert Iris van Herpen.

Iris megdöbbentően csodás kompozícióiról már több ízben írtunk, s nem tudom ti hogy vagytok vele, de mi bármikor szívesen nézzük végig kreációit, hiszen a fiatal holland tehetség egyedülálló és kiemelkedő abban, amit csinál. Ahogyan arról már korábban is szóltunk, Iris van Herpen munkássága már a kezdetektől a divat és a művészet egy különleges kapcsolatát teremti meg. Nem csupán tervez: kutat. Kutatási területe pedig az emberi test. Tervei követik, befejezik és átformálják az emberi testet, amiképpen a test átveszi az innovatív anyagokból előálló formákat. A test hatással van a ruhára és fordítva: a sziluett is alakítja a testet, miközben a mozgás, a dinamika révén értelmet nyer a kompozíció. Az Irisre oly jellemző 3D-s technológiák egy új horizontot nyitottak meg a számos neves művésszel kollaboláró tervezőnő körül: a futurisztikus megoldásokban az innovatív design és a kézi technológia lenyűgöző párosa született meg.

Iris van Herpen 1984-ben született, holland származású divattervező. Fashion Design-t tanult az Artez Institute of Arts Arnhemben. Az Alexander McQueennél (London), valamint a Claudy Jongstránál (Amszterdam) is gyakornokoskodott. 2007-ben alapította meg saját márkáját, 2011-től pedig tagja a Parisian Chambre Syndicale de la Haute Couture-nak, amely a Fédération francaise de la couture része. Számos nemzetközi kiállításon és kiadványban szerepelt már világszerte, több fontos díj tulajdonosa.

Kreatív erők egyesítése: a kollabok

A tervezőnőt középiskolai évei alatt nem különösebben érdekelte a divattervezés, és ekkor még aligha gondolta, hogy nem is olyan soká ikonikus designer válik belőle. Iris interdiszciplináris kutatásokat végez a divattal a központban, és gyakran együttműködik más művészekkel. Ahogy egy interjúban nyilatkozta, amikor fiatalabb volt, nem szívesen dolgozott együtt másokkal. Elmondása szerint egy nagyon introvertált ember, aki nehezen tud kapcsolatba lépni az emberekkel.

Ennek ellenére az idők során rájött arra, hogy ha kialakul egy jó kapcsolat egy másik kreatív elmével, és kölcsönös inspirációt kapnak az alkotáshoz, akkor nagyon értékessé válhat egy-egy szakmai viszony. Elmondta, hogy sokat tanult az évek során másoktól. Művészként természetesnek véli, hogy elsősorban saját magára összpontosít, és sokszor ijesztőnek tartja gondolatait megosztani másokkal, ugyanakkor szerinte érdemes ezt megkockáztatni, mert ha egyesítjük kreatív erőinket hasonlóan tehetséges egyénekkel, értékes tudást és inspirációt nyerhetünk az együttműködésből.

Iris van Herpen olyan művészekkel és építészekkel kollaborált már, mint Philip Beesley, Benthem Crouwel Architects, Isaie Bloch, Irene Bussemaker, Carlos van Camp, Zach Gold, Bart Hess, Stephen Jones, Julia Koerner, Rem D. Koolhaas, Neri Oxman, Heaven Tanudiredja, Joost Vandebrug, Daniel Widrig vagy Jolan van der Wiel. Dolgozott zenészekkel: Beyoncé, Salvador Breed, Björk, Grimes, Lady Gaga és Joey Yung is kollabos listáján szerepel, de fotósokkal, filmesekkel, koreográfusokkal is összedugta már a fejét, így Pierre Debusschere-rel, Zach Golddal, Nick Knighttal, Inez van Lamsweerde-del  és Vinoodh Matadinnal, Geoffrey Lillemonnal, Jean-Baptiste Mondino-val, Todd Selbyvel, Joost Vandebruggal vagy Vincent van de Wijngaarddal. Speciális projektekhez is adta a nevét az A Magazine-nal, Daphne Guinness-szel, Casey Leglerrel és a csodás Tilda Swintonnal.

A technológiai forradalom

A tervezőnőt a szüntelen kíváncsiság hajtja. Az érdekli, mi van a divaton túl. Együttműködéseit, kutatásait és döntéshozatali folyamatait elsősorban az innovatív kísérletezések, a forradalmian új anyagok, a merőben más technikák és technológiák teszik egyedülállóvá. Lerombol és újjáépít, megszül és meggyilkol, álom és valóság közt imbolyog egyszerre. Farag, csiszol, alakít újra és újra, részletes kézimunkával pedig beleleheli lelkét a darabokba, miközben szoborszerű alkotásai felülírják a fizikai törvényeket.

Iris a 3D nyomtatás révén egy olyan útra lépett, amely a végtelen tervezési technikák mezejére repítette, ahonnan immáron nincs visszaút: varázslatosan éteri kreációkat és minden ízében izgalmas koncepciókat hív életre, kollekcióiban az ember és a gép találkozik, futurisztikus, sci-fibe hajló víziói nyomán a tradicionális kézművesség és az ultramodern megmunkálási irány házasodik össze.

Fókuszban a test és az innováció

Most pedig következzen a lényeg: íme legkedvesebb Iris van Herpen-kollekcióink!

REFINERY SMOKE (2008 július, Amsterdam Fashion Week)

A Refinery Smoke című gyűjteményt az füst kettős jellege (szép és mérgező) inspirálta. Van Herpen az ipari füstöt speciálisan szőtt fémgézzé nemesítette: a fémből egy rendkívül puha és rugalmas anyagot hozott létre, melynek során az megőrizte jellegzetes oxidációs jellegét, így a tervezőnő egy kémiai műveletet leképező kollekcióban ragadta meg az ipari füstöt mint sejtelmesen fenséges, magával ragadó, mégis veszélyes és mételyező entitást – voltaképpen ez a szépség maga, nem?

CRYSTALLIZATION (2010 július, Amsterdam Fashion Week)

A Crystallization című kollekció az ARCAM (Architecture Centre Amsterdam) kezdeményezésére jött létre egy izgalmas együttműködés keretein belül Iris van Herpen és a Benthem Crouwel Architekten között. A Benthem Crouwel az amszterdami Stedelijk Museumnak készített egyik projektjében a víz, a fürdés került központba, az anyag meg is kapta a ‘bath tub’ becenevet. Ez ihlette meg Irist, aki ebben a kollekcióban kristályosította a vizet a ruhákon: mintha megfagyott víz kísérné a ruhák viselőit, akik mintha épp a kádból szálltak volna ki. A kollekció e tematikával a víz felhasználási módjaira, struktúráira, a vízzel kapcsolatos szokásokra helyezte a hangsúlyt. Figyelemreméltó, hogy a tervezőnő ebben a gyűjteményben mutatta be első 3D printelt ruháját, amelyet Daniel Widrig építésszel hívott életre az .MGX by Materialise technológiai támogatása révén.

HYBRID HOLISM (2012 július, Paris Haute Couture Week)

A kanadai művész és építész, Philip Beesley Hylozoic Ground nevű projektje inspirálta Iris Hybrid Holism című kollekcióját. A ‘hylozic’ a hylozoizmusra utal, amely az élő anyagot központba állító filozófiai nézet: arról szól, hogy minden él. Kirk, Raven és Schofield 1998-as munkájukban a hylozoizmusról az alábbi megállapításokat rögzítették: egyrészt a hylozoizmusnak része az a feltételezés, hogy valamiképpen abszolút minden dolog eleven; másrészt az, hogy a világot áthatja az élet, s hogy számos része, mely élettelennek látszik, valójában eleven; harmadrészt az arra való hajlandóság, hogy a világot mint egészet (bármilyen legyen is a fölépítése) egyetlen, eleven organizmusnak tekintsük.

Beesley egy olyan reszponzív architekturális rendszert alkotott, amely a hylozoizmust használja speciális módon az emberi élet szimulációjára az építészet által. A tervezőnő itt is a 3D nyomtatási technológiát használta kollekciójának megalkotásakor: Pythagoras tree nevű ruhája a Pitagorasz-fa négyzeteinek képét használja fel, amelyek úgy helyezkednek el, ahogy azt a Pitagorasz-tétel ábrázolásai mutatják. A fraktálok különböző szinten jelennek meg az érzékelés során, miközben képek, struktúrák, hangok repítenek különböző értelmezési tartományokba. Zseniális.

VOLTAGE (2013 január, Paris Haute Couture Week)

Iris (már általunk is méltatott) Voltage című kollekciójában a színek minimalizásával inkább az anyagok és az innovatív technikák messzemenő kiaknázására koncentrált. Ahogy már említettük, a folyamatos kísérletezés mellett a tervezőnő alkotásainak másik fő vonása a női test vonalainak hangsúlyozása. A tárgyalt kollekcióban a testen belül pedig leginkább a test természetes elektromos vibrálása mozgatta meg a holland tálentum fantáziáját: kollekciójával a mozgás és a kifejtett erő megragadására tett kísérletet. A bemutatott tizenegy mesterműből kettő is 3D nyomtatással készült, az MIT Mediated Matter kutatócsoport tervezőjének (Neri Oxman) és egy osztrák építész (Julia Koerner) közreműködésével. Ezúttal is bizonyítást nyert az, ami ha végignézzük a tervezőnő bemutatóinak dokumentációit, egyből feltűnik: minden egyes Iris van Herpen-show totális összművészeti alkotás – a legapróbb részletek is a végletekig kidolgozottak, kiváló csapatmunka eredményei. 

WILDERNESS EMBODIED (2013 július, Paris Haute Couture Week)

Iris Wilderness Embodied, azaz „Megtestesült Vadság” címre keresztelt gyűjteményében is találhatunk olyan érdekességeket, finom részleteket, izgalmas megoldásokat, amelyek említésre méltóak. A koncepció – nevéhez híven – a természeti erőkkel játszik. A vadság egyúttal az emberi természetre, valamint arra az energiára is utal, amellyel a saját testünket szeretnénk átformálni. Ezért kerültek a szilikonruhákba és a nyakdíszekbe ágyazva piercingek, és ezért emlékeztethet a rengeteg szilikonszerű anyag a plasztikai sebészetre, az implantátumokra. A kollekció talán legizgalmasabb darabjai azok, amelyek struktúráját egy különleges eljárással, mágneses erő segítségével alakították ki. Ezek egy szintén holland képzőművésszel való kollaboráció eredményei, aki ily módon hozza létre bizarr szobrait. Itt a ruhák formájának létrehozásához egy speciális kétkompenensű anyagot használtak: szilikon és fémpor keverékét, amit az alapformára való felvitel után erős mágneses térbe helyeztek, majd az anyag megszilárdult. Így alakult ki a ruhák fémes, tüskés textúrája – a természet egyik vad, agresszív energiájának segítségével és leképezésével.

BIOPIRACY (2014 március, Paris Fashion Week RTW)

A Biopiracy című kollekcióban a tervezőnő még mélyebbre ásott: a genetikához, a humán genomhoz, a természetesen előforduló biológiai anyagok kereskedelmi fejlesztéséhez (biopiracy). A 3D-s nyomatok architekturális meghatározottságához hozzájárult a tervezőnő újbóli kollaborációja a kanadai építésszel, Philip Beesleyvel. A kollekció erőssége az RTW-hez igazított variábilis, sajátszerű anyaghasználat és izgalmas formaigény. A sötét szín mellett megjelennek a fehér, a méregzöld és a bézs árnyalatai is, amelyek egészen új értelmet nyernek a szilikon felületeken csillogva.

Iris szezonról szezonra prezentál valami elképesztően eredetit, olyan inspirációs forrásokból kiindulva, amelyekhez hasonlót ritkán tapasztalunk, ezáltal pedig méltó arra, hogy új cikksorozatunkat nyissa, hiszen tényleg totális kedvenc.

(Ne feledjétek, novemberben érkezik a tervezőnő második könyve, amelyben csendéletjellegű képek és detailfotók kapnak majd helyet az összes kollekcióból 2008-tól 2015-ig!)

http://www.irisvanherpen.com
http://www.irisvanherpen.com/webshop
http://www.instagram.com/irisvanherpen

Szöveg: Ivett, Netta

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s