Divatparafrázisok: inspiráció onnan, ahonnan nem is sejtenéd!

Nem véletlen vált közhellyé a mondás, miszerint a történelem megismétli önmagát. Folyamatosan inspirálódunk egyszer saját emléktárunk vagy a közelmúlt, máskor a távoli múlt egyetemes tapasztalataiból, relikviáiból, létrehozva egy sajátos jelentéssíkot az adott kor vagy művész, illetve saját világunk közt. Újrakomponáljuk a régit, vagyis létrehozunk egy parafrázist.

Amennyiben így történik, az alkotói szabadság egy izgalmas formájáról beszélhetünk.

Egyszer már megálmodott projektek átültetése – igény szerint – a saját, illetőleg a jelenkor viszonyainak megfelelően, miközben az eredeti mű felismerhető marad az újonnan létrejövő alkotásban: ez a parafrázis lényege.  

Először irodalmi szövegekben találkozhattunk a parafrázis jelenségével mint a posztmodern intertextualiás egyik eszközével, majd innen terjedt át más művészeti ágakra.

Észrevettétek már, hogy a (divat)fotók koncepciói egyfajta körforgásban vannak, periodikusan ismétlődnek? A jelenkor igényeihez igazított modern átdolgozásokat érhetünk tetten mindezek által, mely metódus mára kikerülhetetlenné vált.

A képek reflektálhatnak aktuális politikai, társadalmi helyzetre, de megemlékezhetnek egy-egy jelentős eseményről is – gondolok itt például az olyan editorialokra, amelyek valamilyen évfordulóra hivatottak felhívni a figyelmet.

Kees van Dongen A pipacs című képe szolgált inspirációs alapjául Norman Parkinson 1959-es Vogue anyagához, ami a van Dongen nyomán címet viseli. A festmény az 1919-es év IT girljét és stílusát ábrázolja; erősen kontúrozott szemek, fakó bőr, élénk színű rúzs, illetve rövidre vágott haj.

Magyar vonatkozásban érdemes megemlíteni Borsi Flórát és Martin Wandát, akik a parafrázis jelenségével hozzák létre a jelen történelmét. Éppen ezért nem is csoda, hogy eddigi munkásságuk teljes ámulatba, nem mellesleg őrületbe kergette a világot. Flóra még a digitális piacon is igen komoly áttörést ért el, hiszen mint tudjuk, az ő képe virít a képernyőnkön minden egyes alkalommal, amikor megnyitjuk a kék sziluettű Adobe programot, a Photoshoppot.

Az első női fotográfusként elhíresült Tori Fissel az elkövetője annak a fekete-fehér, 1947-ben készült Vogue divatanyagnak, amely azon felül, hogy lágyságot, könnyedséget sugároz, kicsit talán vészjósló alkotás. Hangulatot közvetít, életre kel.

Sølve Sundsbø norvég fotós ezt a második világháború időszakában készült képet töltötte meg színekkel, formával és egy kis misztikummal a The Girls from Atlantis 2010-es editorialjához, meghagyva az eredeti fotó hangulatát és vizualitását.

Horst P. Horst az amerikai társadalom felsőbb rétegeiből, a high fashionből, illetve az építészetből inspirálódott tevékenysége során. 

A német fotós Salvador Dalí avantgárd stílusú kosztümjeit fordította le a fotográfia nyelvére.

A későbbi, 2007-es Tim Walker-féle feldolgozás megtartotta a modellek élettelen, bábu jellegét, továbbfűzve Horst gondolatmenetét, áthelyezve azt jelenkorba, ami így további asszociációkat szül; nekem Lady Gaga Bad Romance-sze ugrott be a képeket látva.

Nemcsak a divatszerkesztők és fotósok nyúlnak vissza a múlt század nagyágyúihoz egy kis inspirációért, hanem a tervezők is előszeretettel támaszkodnak a régi korok stílusaihoz.

Jean Paul Gaultier a 19. századi abroncsos viseletet reformálta meg a krinolin fejdíszként való újraértelmezésével. A Victor&Rolf divatház pedig a La Gazette du Bon Ton 1913-as kiadásában megjelent, Paul Poiret-jelmez elemeivel tette játékossá 2010-es Spring/Summer kollekcióját.

A street style fotó már a századforduló idejében felütötte a fejét, manapság pedig csaknem annyira fontos része a divatheteknek, mint a legújabb kollekciók darabjai.

Újraértelmezni és újraalkotni valamit, inspirálódni onnan, ahonnan nem is gondoltuk volna nemcsak azért izgalmas (és kicsit bizarr), mert más dimenziók nyílhatnak meg előttünk, hanem azért is, mert – az internet ingertengerében élve – talán észre sem vesszük, hogy lassan mi is két lábon járó parafrázisokká alakulunk.

Szöveg: Deborah
Képekpartnouveau.comfloraborsi.comwanda-martin.com

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s