RebelFavs: Jessica Lange, a fotográfus

Hollywood alkalomadtán képes olyan színészeket adni a filmipar számára, akiknek a nevét élő legendaként menti át a közönség generációról generációra. Jessica Lange hírhedt, fanatikus tekintetét sokan az Amerikai Horror Storyból, az idősebbek A postás kétszer csenget című filmadaptációból vagy éppen az 1976-os King Kong óta ismerik. Jessica Lange, amikor nem tekintetével gyilkol, Leica M6 mögé bújva vizuális művésszé alakul át, hogy inkognitóban maradva figyelhesse a körülötte zajló életet.

A színésznő fotográfia iránti elhivatottsága 1967-re nyúlik vissza, ebben az évben a University of Minnesota hallgatójaként művészetet és fényképezést tanult, valamint leendő férje, Francisco “Paco” Grande oldalán dokumentumfilmeket is készített.

Egyetemista éveit egy elbocsájtással rövidre zárta 1970-ben, majd Amerikát hátrahagyva Európában utazgatott, hogy immáron intézményi előírásoktól függetlenül fotózhasson. Az útválasztót Párizs jelentette, ahol 1971-ben beiratkozott egy színjátszó osztályba, hogy kétszeres Oscar-díjas filmcsillag válhasson belőle.

A színészet egy időre eltérítette a fotózástól, ám szenvedélyének újbóli előhívása nem sokat váratott magára. Elhivatottságának rehabilitációja második férjéhez, Sam Shepard színész-rendezőhöz kötődik, aki egy Leica M6 típusú gépet ajándékozott Lange-nak.

Óvatosan kezdte el használni újra a kamerát, először gyerekei váltak lelkes modelljeivé, majd egyre magabiztosabban tekintett ki intim közegéből a nyilvános terek ismeretlen arcai felé.

Jessica Lange fekete-fehér nyersanyagra rögzített képein Mexikóban, Romániában, Olaszországban, Finnországban, Afrikában vagy éppen Oroszországban látott utcai pillanatokat tett időtlenné szubjektív dokumentarista úti naplójában, melynek magányos momentumai önmaga reflexiójaként is elvezetnek egy másik, személyes történet felé.

Pár évvel később a maga örömére fotózott negatívokat megmutatta pár ismerősének, köztük Wim Wenders feleségének, Donata Wendersnek és Brigitte Lacombe francia fotóművésznek – mindketten arra biztatták, hogy a privát anyagot professzionálisan laborálva, kiállítási körülmények között is mutassa be a nagyközönségnek.

2008-ban jelent meg első, fotós munkásságát összegző monográfiája 50 Photographs címmel, melynek előszavát Patti Smith írta.

Legutóbbi Unseen című utazókiállításának április-június közötti állomása a Barcelonában található Arts Santa Mònica központ volt, ahol a látogatók 134 nagyítását tekinthették meg.

2013-ban egy egészen más műfaj felé fordulva visszatért a gyerekkor világához, It’s About a Little Bird címmel gyerekkönyvet írt, melyben kézzel színezett fekete-fehér fotókat használt illusztrációként.

Szöveg: Bea

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s