Amikor a sci-fi és az haute couture frigyre lép: futurisztikus technológiák a divatban

A divatra mindig is jellemző volt egyfajta drasztikus újítási vágy és előremutatás mind a formavilágot, mind a kivitelezés módját tekintve. Akár a futurizmusra, akár korunk markáns technikai újításaira gondolunk, számtalan példát találhatunk, melyek forradalmi újításokként reflektálnak a technológiai, társadalmi és művészeti változásokra. Vessünk egy pillantást a divat fénysebességgel fejlődő arcára!

A futurizmus mozgalma – mely hangsúlyozta a szakítást a múlttal és ünnepelte az újat, az urbánust, az indusztriálist – a divatban is számos változást hívott életre. Agresszív szín- és formavilág, a rétegek és anyagok spontaneitása, a praktikusságot és mozgást hangsúlyozó megközelítés határozta meg a futurista divatot.

Az új, a fiatal, a dinamikus utáni vágy az 1960-as évek divatjában is uralkodó vezérfonallá vált.

A neon színek, a PVC és vinyl ruhák mellett ekkor már az űrkorszak beköszönte is hangsúlyos nyomott hagyott az éra divatkollekcióin, melyek a futurizmus egyfajta folytatásaként, továbbgondolásaként is értelmezhetőek.

Andre Courreges 1964-ben mutatta be Space Age kollekcióját, melyre a mérnöki pontossággal megtervezett geometrikus formák, illetve a fehér és ezüst szín dominanciája jellemző. Hamarosan több tervező, köztük Pierre Cardin és Paco Rabanne, is megalkotta saját modern, űrtechnológia által inspirált kollekcióját. Meghatározó elemekké váltak a szintetikus anyagok, a műanyagok, különféle fémek alkalmazása, illetve az ezek által inspirált színek, a neonok és fémes, ezüstös árnyalatok.

Korunk úttörő designereinek munkáiban hangsúlyos szerepet kapnak a technológiai innovációk. High-tech anyagok és technikák, új szerkezetek és felületek, gépesített vagy éppen áramkörökkel, esetleg világítással ellátott ruhadarabok születnek meg a tervezőasztalokon.

A Givenchy színeiben Alexander McQueen az 1999-es őszi-téli kollekcióba illesztette bele földöntúli (vagy inkább földönkívüli) cyborgjait.

A modellek plasztik, áttetsző ruhái világító LED-ekkel voltak ellátva, két lábon járó áramkörökké változtatva ezzel az emberi alakot.

A robotikus jellegre erősített rá a show többi része is, melyben automatizált alakok emelkedtek ki a földből és lebegtek a levegőben.

A mechanikus technológia képletesen és szó szerint is feszegeti a ruházat határait – Hussein Chalayan 2007-es tavaszi-nyári kollekciójában helyet kapó, menet közben átváltozó haute couture darabjai látványos példák erre.

A ruhákba épített mikromotorok révén a ruhák a modellek testén változtatják alakjukat és rétegeiket. A ruhák maguktól szétnyílnak, hogy az alattuk rejlő további rétegeket és textúrákat is kibontsák. Az ujjak és szoknyák hosszai maguktól változnak, fodrok és redők születnek egymásból vagy simulnak szét.

Mindez azon túl, hogy akár két lábon járó mérnöki csodának is tekinthető, a ruhák alakíthatóságának és alkalmazkodóképességének határait feszegeti, az esztétikai játékosságról és leleményességről nem is szólva.

Ha az emberi test és technológia közötti kapcsolódási pontokat keressük, akkor lehetetlen kihagyni a felsorolásból Iris Van Herpen nevét.

Iris munkái egyedi módon reflektálnak e témákra, a technika mesteri és aprólékos követője lesz az emberi test formájának és természetének, mindez a divat nyelvén “elbeszélve”.

Futurista darabjai akár önálló műalkotásokként is értelmezhetőek. Forradalmi anyaghasználata, technikai innovációi (például a 3D nyomtatás) és a ruhák egyedi esztétikuma izgalmas ötvözete a művészet és a science fiction vizuális világának.

Ying Gao (No)where (Now)here experimentális projektje két ruhát foglal magába, amelyek foszforeszkáló fonálból készültek és szemmozgást követő technológiával vannak ellátva. Mindezeknek köszönhetően a ruhák mozgását a néző tekintete váltja ki és befolyásolja.

Izgalmas kísérlet ez, ami mind a ruha viselőjét, mind a szemlélőt zavarba ejtheti, hiszen ha túl is tesszük magunkat a bizarr érzésen, hogy az általunk viselt ruha mozog, csúszkál, emelkedik, akkor is ott marad a különös kölcsönhatás a nézővel, hiszen a ruha a viselőtől némiképp függetleníti magát és a néző reakciójára válaszol.

Mióta a divat és a modern technológia frigyre lépett, azóta határ a csillagos ég. Ahogyan ezekből a kollekciókból és kísérletekből is látszik a hordható innovációk elmossák az éles határt divat és technológia között.

A ruhadarabok nem csupán az emberi érzékelés meghosszabbítóiként és kiegészítőiként értelmezhetőek így, hanem egy újféle esztétikum előfutáraiként is, ahol a forma és funkció egy különös önreflexív performanszban egyesül.

3D nyomtatás akár házilag, színüket és formájukat változtató anyagok, okos textilek, biofeedback technológia – és mindez csak a kezdet… A divatban minden lehetséges, és a jövőben ez radikálisan új értelmet nyerhet.

Szöveg: Kata
Képek: pinterest, innen, innen

One thought on “Amikor a sci-fi és az haute couture frigyre lép: futurisztikus technológiák a divatban

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s