Szíria, ahogy a kortárs művészek látják

Szíria. Prekoncepciókkal átitatott fogalom egy országról, amit a nyugati kultúra saját kulcsszavaival definiálva próbál körvonalazni; leíró halmazokba rendezve az ismeretlent, amit vagy arrogáns fölénnyel, tisztes távolságból szemlélve értelmez vagy rosszabbik esetben, félelmeinket felturbózva, démonizálva interpretálja teljes kultúrkörét.

Jelen írásban kortárs szír művészek bemutatásával próbálom meg közelebb hozni számotokra ennek az országnak és a belőle menekülni kényszerülő lakosoknak a világképét.

2011-ben az arab tavasz kormányellenes tüntetéssorozatának eseményei Szíriában is az önkényuralmi rendszer megdöntéséhez vezettek – felkelések és polgárháború követték egymást, melyek lehetőséget adtak az iszlamista terrorszervezetek térnyerésének, köztük az Iszlám Állam egyre növekvő befolyásának. A fegyveres harcok alatt közel százezer civil vesztette életét, a kulturális örökségek nagy része megsemmisült, a folyatódó harcok miatt pedig már-már egy exodus méretű menekültáradatnak lehetünk éppen szemtanúi. 

Oussama Diab, ‘What Happened Here – In the Company of Picasso’, 2015,
Acrylic on canvas, 185 x 295 cm

Az országban élő és alkotó művészek ellenzéki pozíciójuk miatt állandó üldözések, letartóztatások és kínzások fenyegetettségéből menekültek Dubaiba, hogy cenzúrázatlanul reflektálhassanak továbbra is a Szíriában zajló politikai eseményekre. A közel-keleti művészeti profilú, 2006-ban alapított Ayyam Gallery, Damaszkuszból Dubaiba tette át székhelyét, ahol 15 szír kortárs művész mintegy 3000 műalkotása volt nemrég látható. 

Noor Bahjat

As a Syrian Person I’m touched by the situation in Syria and I feel sorry for what is happening to destroy a city of culture. It’s the place where I lived all my life and it is hard for every single person to take all that and it may reflect on my painting indirectly. I like to think of it as a great country and all the great memory I had there. I have hope and I think positively.

Noor Bahjat 1991-ben született Szíriában, majd a damaszkuszi művészeti egyetemen diplomázott festőként. 2011-ben menekült el a térségből Dubaiban élő rokonaihoz, ahol elnyerte az Ayyam Gallery Young Artist in Residency Graduation díját és a programjában való részvételt.

Noor Bahjat, ‘My Country’, 2015, Collage and acrylic on wood, 80 x 60 cm

A fiatal festő intimitásba font portréin és önarcképein a test határai bizonytalanok, éles kontúrok helyett a testek áramló folyékonysága dominál, melyben a részletesen kidolgozott grafikus elemek keverednek az expresszionista figuratív ábrázolás technikájával. Művein a hideg-meleg tónusok kontrasztjában visszatérő tárgyi motívumokat helyez el, ez emberi test térbeli transzformációs lehetőségeit keresve. 

Noor Bahjat, ‘The Other Face’, 2015, acrylic on canvas, 100 x 100 cm.

Khaled Takreti

[In] this collection, I want to be very direct in my work, so I use one or two colours,” “[I am influenced by] the difficult period [in] Syria […]; I think the colours escaped from my palette.

A bejrúti születésű Khaled Takret építészetet és designt tanult a Damaszkuszi Egyetemen, ezután 1995-ben New Yorkba emigrált, majd 2006-ban Párizsban telepedett le. Művei a katari székhelyű Mathaf Kortárs Művészeti Múzeum, a Szíriai Nemzeti Múzeum, valamint a Jordán Nemzeti Galéria gyűjteményében is megtalálhatóak. 2012-ben szerepelt az Art Absolument listáján, amely az elmúlt évtized 101 legnagyobb élő kortárs művészeit válogatta össze.

Khaled Takreti, ‘Photocopies’, 2013, acrylic on canvas, 106 x 196 cm, in “Complete Freedom”

A Complete Freedom című önálló kiállítása a szabadság, illetve a jelenkori társadalomban megvalósítható individualizmus gondolata köré szerveződött. Takreti elmondása szerint kiállított művein a festés helyett a körvonal és maga a vonal minősége dominál, a kitöltő szín hiánya pedig a fájdalom és a reménytelenség visszhangjaiként manifesztálódnak.

Khaled Takreti, ‘Les Enfants de la Syrie’, 2013, acrylic on canvas, 106 x 196 cm.

Les Enfants de la Syrie című képén körhintán ülő gyerekeket látunk, akik ég és föld között lógnak bizonytalanul egy elveszett térben, amely egyfajta metaforaként értelmezhető a kialakult szír helyzetben élő civilek kilátástalanságára. Silence című kiállítását egy évvel a szír konfliktus kialakulása után rendezte meg az Ayyam Gallery, ahol ezen időszak jellegzetesen visszafogott színpalettájú, monokróm portréit állította ki.

Khaled Takreti, ‘Portrait’, 2011, acrylic on canvas, 150 x 150 cm, in “Silence” (2012)

Tammam Azzam

People will endlessly debate the secrets within Mona Lisa’s eyes, yet there is an urgent secret in Syria that needs more attention.

Tammam Azzam damaszkuszi gyökerekkel rendelkező művész, aki ma Dubaiban él és alkot. Alkotásain a már említett művészekhez képest direktebb módon reflektál a szíriai eseményekre. A The Syrian Museum című sorozatában nyugati művészeti toposzokat illesztett cut-paste szerűen a lerombolt épületeket és utcaképeket mutató digitális fényképekhez.

Tammam Azzam, ‘The Syrian Museum – Matisse’, 2013.

A különböző művészeti médiumok keveréséből építkező hibrid sorozat leghíresebb darabját, melyen egy lebombázott szír házfalon jelenik meg Gustav Klim Csók című festménye, egymást érve osztották meg a közösségi média oldalai.

Tammam Azzam, ‘Syrian Museum – Gustav Klimt’s “The Kiss” (Freedom Graffiti)’, 2013, lightbox, edition of 5, 75 x 75 cm.

A digitális médiumok mellett Azzam objecteket is készít, grafikai művein pedig militarista jelképekkel, térképekkel dolgozik, kritikusan bírálva a nemzetközi közösség apátiáját a hazájában dúló harcok miatt.

Othman Moussa

Moussa klasszikus csendéletfestményein hiperrealista módon láttatja az olyan hétköznapi tárgyakat, mint egy cumisüveg, alakzatba rendezett zöldségek vagy hímzett szőnyegekkel letakart székek. A csendéleteken szereplő tárgyegyütteseket azonban szatirikus módon fordítja át fegyverekké, így lesz a kólás üvegből Molotov koktél.

Othman Moussa, From the ‘Terror Group’ series, 2013, Oil on canvas, 150 x 120 cm

A Throne című 2012-es egyéni kiállításán lefátyolozott ülésre helyezett, szimbolikus tárgyakkal vonta kétségbe a tudatlan és kegyetlen vezetők önkényre épülő tekintélyét.

Othman Moussa, ‘The King of Peace’, 2011, Oil on canvas, 150 x 180 cm

Thaier Helal

Az 1967-es születésű Thaier Helal a szír kortárs művészeti szcéna vezető alakja, művei Európa és Ázsia szerte kerültek már kiállításokra, emellett 2005-ben elnyerte a Teheráni Nemzetközi Biennále nagy presztízsű Grand Gold Award kitüntetését is.

Thaier Helal, ‘Four Seasons’, 2008, Mixed media on canvas, 280 x 280 cm

Helal több rétegben felvitt, kevert médiumokat használ nagy méretű absztrakt festményein. Legutóbbi, In Army We Trust tárlatán egész felületet betöltő, szíriai hadseregről készült sajtóképeket és rengeteg műanyag játékkatonát használt fel vegyes technikájú munkáiban.

Thaier Helal, Untitled, 2012, Mixed media on canvas, 120 x 120 cm
Szöveg: Bea
Képek: Innen

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s