„Vagyunk-e azok, amik lehetnénk?”

Klisé, de igaz: a nap minden egyes percében hátunkon cipeljük múltunkat – végtére is ebből a véget nem érő rakományból áll össze, kivé is lettünk életünk során. De mi van akkor, ha már a születésünk első percétől kezdve úgy érezzük, képtelenek vagyunk azonosulni azzal, amit nemünkből fakadóan automatikusan ránk aggatnak? A transgender történetek és a nemátalakító műtétek nem Caitlyn Jennerrel kezdődtek, és nem is az alternatív divatmagazinok designer ruháiba bújtatott liberális fiataljainak identitásfeszgetéseivel. Már a 20. század velejében is megküzdöttek néhányan azzal, milyen rájönni, hogy a test, amibe születtek, nem azonos nemű azzal, amilyennek valójában érzik magukat, ennek helyrehozásáért pedig képesek voltak bármit megtenni.

Lili Elbe neve talán ismerősen csenghet, hiszen az életét bemutató, The Danish Girl című filmet már most hihetetlen rajongás övezi, pedig a világpremier csak januárban lesz. Az Einar Wegenerként született festőművész volt a világ első transznemű embere; kitolta az orvostudomány akkori határait, és ténylegesen alávetette magát a nemátalakító műtéteknek, amelyekkel az 1920-as évek végén még éppen, hogy csak kísérleteztek – de őt ez nem érdekelte, ő azt akarta, hogy rajta élesben is végrehajtsák a forradalmasítás előtt álló beavatkozásokat, mert depressziója, ami abból fakadt, hogy sosem érezte jól magát bőrében, kezdett elhatalmasodni felette.

722d8157-c22e-46c9-9186-e8179bb1ca8d

Persze, manapság is érdekes ilyesmit hallani, de már senki sem csodálkozik rajta különösképpen. Azonban amikor Elbe műtétje kitudódott, a már létező feminista mozgalmak és egyenjogúsági törekvések ellenére is, mindez felért egy konkrét paradigmaváltással, arra soha senki nem gondolt, hogy a biológiai nem is megváltoztatható „útközben”. Pontosabban felért volna, de Lili titka éltében sosem tudódott ki. Úgy érezte, a társadalom még nem kész erre, így titokban tartotta, hogy nemátalakítási műtétek sorozatába kezdett. Csupán a közeli rokonok tudták az igazat – ha valahol megjelent családjával vagy feleségével (akivel viszonya persze megromlott időközben), úgy mutatták be őt, mint saját lánytestvérét. Eközben az emberekkel elhitették, hogy a férfi 1930-ban öngyilkos lett: nem is volt  kérdés, hogy ha Lili Elbe megszületik, Einar Wegenernek meg kell halnia, hogy új életét már teljesen másképp élhesse.

A történet azonban, akármennyire is örömtelinek tűnik, egyáltalán nem végződött jól, ugyanis Lili halálát a rosszul sikerült méhbeültetés okozta 1931-ben, az első átalakító műtét után egy évvel. Ő azonban mit sem bánt. Halála előtt nemsokkal levelet írt egy barátnőjének, amelyet így zárt: „Én, Lili, élek és jogom van az élethez, amit 14 hónapig sikerült is bizonyítanom. 14 hónap talán nem túl sok idő, de számomra mégis egy teljes, boldog életnek tűnt.”

0c72919f-37c6-4d7d-9400-0fa505625eea

De le lehet igazán vetkőzni mindazt, amit a szülők, a társadalom, az élet belénk nevelt, dacára legbensőbb érzéseinknek? Lilinek, hiába a tragikus vég, egyértelműen sikerült, és ezt a nézetet Jan Morris is vallja, noha szerinte a folyamat rendkívül furcsa. Az ismert írónő James Morrisként jött a világra. Eleinte újságíró volt, többek között ő közölte a nagyvilággal 1953-ban, hogy a történelem során először megmászták a Mount Everestet. 1964-ben kezdték el rajta a nemátalakító műtéteket, ekkor már ötgyerekes apa volt. Elbe anno abbahagyta a festést, mondván, hogy az Einar szakmája, nem Lilié, de Morris szerencsére nővé válása után is megtartotta jó szokását, és könyveket írt, legyen az egy utazási regény vagy éppen a meghökkentően őszinte memoár nővé válásáról – például az 1974-es Conundrum, amelyben a társadalmi nemi szerepek újraértelmeződéséről mesélt. Az egyébként is komplex folyamat legnagyobb furcsaságának azt tekintette, hogy a képességek – vagy azok hiánya -, amiket „újdonsült” neméből fakadóan aggattak rá, pszichésen mennyire befolyásolták őt: például, amíg régen erős, világháborút is megjárt férfiként tekintett rá mindenki, ő sem kérdőjelezte ezt meg.

Nőként azonban, ahogyan folyamatosan férfiak cipelték a táskáját vagy nem hagyták nehezet emelni, mondván, hogy nem képes rá, tényleg elkezdte magát gyengébbnek érezni és alkalmatlannak azokra a feladatokra, amik előtte nem okoztak gondot. Mindazonáltal észrevette azt is, hogy a nők gyanútlanul elkezdték a köreikbe fogadni, amivel megérezte, hogy ez nemcsak egy csoport, hanem egy frakcióba, egy gondolati irányzatba való belépés. Rajta kapta magát, ahogy sokkal nyugodtabban ül le olyan vonatfülkében, ahol nők ülnek és jobban szimpatizál azokkal a politikai gondolatokkal, amikkel a nők körében dívik, holott ezeket a dolgokat műtét nem befolyásolhatja. „Sokan állítják, hogy a nemek közötti különbségek folyamatosan mérséklődnek, de miután férfiként és nőként is éltem a huszadik század második felében, csak azt mondhatom, hogy úgy tűnik nincs a létezésnek olyan aspektusa, a napnak olyan pillanata, nincs olyan interackió,ügyintézés, reakció ami ne lenne eltérő egy férfi és egy nő számára. A hangnem, amivel nőként megszólítottak, a sorban mellettem álló emberek testtartása, az érzés a levegőben, amikor beléptem egy helyiségbe vagy leültem egy asztalhoz egy étteremben, folyamatosan hangsúlyozta a megváltozott társadalmi helyzetem..” – írta mindezt a Conundrumban.

3e8579d2-df20-4e30-a52f-780d77be8158

Láthatjuk tehát, hogy bár a két nővé lett férfi élete kísértetiesen hasonlít, amíg Lili Elbe hidakat felégetve, radikálisan dobta sutba múltját a boldogabb, önazonosságot beteljesítő életért, Jan Morris elfogadta, hogy ez az ő csomagja, amit a végsőkig hordozni fog. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy Elbe az műtétek után elvált feleségétől, Morris esete pedig azért lett világhírű, mert 2011-ben, amikor elfogadták az azonos neműek egybekelését, újra bejegyzett élettársi kapcsolatba kerülhetett korábbi feleségével, akivel, noha nemváltása miatt házasságuk megsemmisült, sosem hagyták el egymást. Egyszóval, így vagy úgy, de a címben feltett híres Karinthy-kérdésre két főhősnőnk szemszögéből a válasz egy határozott igen.

Forrás: Telegraph.co.uk

Képek: Gál Bettia – Inkább aludj!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s