Paint the dress #2 – Haute couture a vászonról

Az elmúlt héten zajlott le Párizsban az haute couture divathét, melynek keretében a legnagyobb brandek ismét felvonultatták egyedülálló, az innováció, a minőség és a kidolgozottság jegyében készült magasszabászati kreációikat. Aktuális cikkünkben azonban nem a múlthét eseményeit szeretnénk elemezni, helyette inkább egy rövid kitekintés erejéig az haute couture és a művészetek határmezsgyéjének sajátos kettősségét és legizgalmasabb megnyilvánulásait vizsgáljuk meg és bemutatjuk, hogy az évek során a tervezők hogyan jelenítették meg kollekcióikban teljesen explicit módon a művészet és a művészek iránti rajongásukat. 

A viselhető festészetet valószínűleg a Viktor&Rolf emelte a legextrémebb szintre: egészen konkrétan festménynek, illetve festővászonnak öltöztették modelljeiket 2015-ös őszi kollekciójuk bemutatásakor.

Ezzel a kevésbé hordható, ám annál emlékezetesebb anyaggal a brand igazán velős választ adott a gyakran feltett „minősíthető-e a divat művészetnek?”-kérdésre, és bebizonyította, hogy a kettő akár kéz a kézben is járhat.

Képek: innen.

Viktor Horsting és Rolf Snoeren munkáját gyakran jól beazonosítható alkotók formálják: néhány szezonnal korábban például van Gogh művészete inspirálta a tervezőpárost. Az elkészült darabok közül hármat még a bemutatásuk előtt megvásárolt egy műgyűjtő, Han Nefkens.

De nem is kell éveket visszamennünk, ha a Viktor&Rolf festészetből eredő impresszióira vagyunk kíváncsiak. A 2016-os tavaszi-nyári alkotásaik kapcsán is maradtak a bevált artisztikus koncepciónál, és ezúttal a szürrealizmust, illetve Picasso geometriai formákra épülő világát jelenítették meg anyagában és színeiben egyszerű, letisztult ingruhák formájában. A monokromitáson és a egyenletes anyaghasználaton túl azonban igazán extravagáns formák, motívumok, applikációk teszik a ruhadarabokat vérbeli szürrealista alkotásokká. A páros ezzel a szoborszerű kollekcióval tisztelgett többek között Braque, Matisse és Magritte előtt is, az anyag vázát azonban mégis a kubizmus irányában való elhivatottság képezte.

Képek: innen.

Az megvan még valakinek, mikor a Dior 2008-as tavaszi couture kollekciójának köszönhetően a párizsi kifutó néhány percre lenyűgöző Klimt-tárlattá alakult át?

A művészet egyébként is a divatház „vérében van”, hiszen Christian Dior maga is egy művészeti galéria tulajdonosa volt, mielőtt a divat felé fordult volna. Ennek tükrében egyáltalán nem véletlen, hogy a festészet mint örök inspiráció folyamatosan, különböző formákat öltve fel-felbukkan az egyes anyagokban.

Dior6

Dior7

Képek: innen.

Ugyanez a brand 2007-ben egy ázsiai utazásra invitált minket, hiszen öltözéksorozatát Japán és az ottani kultúra sokszínűsége, gazdag múltja ihlette – e kiindulópont összemodósott a márka jellegzetes stílusjegyeivel, kifutóra varázsolva kelet és nyugat egzotikus találkozását. Ezen eklektikus kollekció megalkotásakor fontos inspirációt jelentett Puccini híres operája, a Pillangókisasszony, az origami művészete, illetve olyan művészek alkotásai is, mint Katsushika Hokusai, akinek A nagy hullám Kanagavánál című ikonikus festményére ismerhettünk rá az egyik ruhán.

Képek: innen és innen.

Dior

Kép: innen.

A 2004-es Dior-kollekció inspirációs forrása egészen az ókorig nyúlik vissza: az aranyban és kékben játszó, metálosan csillogó, egészen monumentális kreációkat az antik egyiptomi kultúra és művészet ihlette. John Galliano-ra a Kairóban és Luxorban tett utazásai, illetve a Kleopátra karizmatikus személyét övező történetek tettek mély benyomást, melynek nyomán létrejött egy részletekbe menően kidolgozott, extrém fejfedőkkel és kirívó formákkal operáló anyag.

dior4.jpg

Képek: innen.

A Valentino mindig igazán olaszos, a brand hazájára, történelmére, tradícióira reflektáló témákat választ, melyeket egy kissé bohém, maximálisan romantikus és nőies kollekcióiban dolgoz fel. 2012 őszére kreált couture anyaguk azonban kissé kilógott a sorból: a kollekciót Gustave Moreau francia szimbolista festő ikonikus stílusa, Giotto korai reneszánsz freskói és William Morris „művészetek és kézművesség” elnevezésű mozgalma formálta. A felvonultatott darabok egy kissé darkosabb, melankolikusabb, mégis élettel teli atmoszférát tártak a közönség elé.

Képek: innen és innen.
Képek: innen és innen.

Egy több évtizedes ugrás visszafelé az időben, és máris Yves Saint Laurent legproduktívabb korszakában találjuk magunkat. A francia tervező többek között a festészeti elemek fashion adaptációjának is úttörője volt, amire talán a legjobb példa a híres Mondrian-dresszek sorozata, melyeket Yves Saint Laurent a ’60-as években hívott életre. Ezeket a darabokat azóta is a divattörténelem legkiemelkedőbb alkotásai között tartjuk számon. De számos más artisztikus inspiráció is kísérte a dizájner munkásságát: kreációival megemlékezett többek között van Gogh, Monet, Braque, illetve Matisse munkásságáról is.

05

Kép: innen.
Szöveg: Alexandra

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s