A fekete mozivászon zajvetítése – Interjú a Kinoschwarz tagjaival

Pszichedelikus hangdekoráció helyett monokróm színskálára kódolt flashback átirat? Film esszencia-sűrítmény, ütemre hangolt snittvízió vagy éppen koncertteremben felállított backstage mozielőadás?

A Vj kultúra dark wave irányából építkező Kinoschwarz projekt alkotóival, Janca Lilivel és Ráczová Pollyval többek közt a kezdetekről, a vizuális kultúra és a zene metszéspontjainak hazai, illetve külföldi lehetőségeiről és műfaji sajátságokról beszélgettünk.

A zine témája a múltrétegek egymásra épülése, így muszáj kitérnem a névválasztásotokra, ami tulajdonképpen hívószóként is funkcionál: egyfajta fúziót teremt zene, filmtörténet és médiaművészet között. Hogyan jutottatok el ehhez a névhez és mit jelent számotokra a ’kinoschwarz’ kifejezés?

A szó nyers fordítása ‘fekete mozi’. Amikor 2013 novembere környékén elkezdtünk Lilivel együttdolgozni, rengeteg név felmerült a projekt számára. Mindketten régóta szerettünk volna vetítéssel foglalkozni, és inspirációs forrásként adott volt az általunk kedvelt minimal, synth pop, new wave és dark wave bulik atmoszférája. Az volt a célunk, hogy a névválasztásban visszaköszönjenek az általunk megálmodott fekete-fehér filmek, régi videóklipek, talált felvételek összevágásával és roncsolásával előállított vizuális világ, valamint a kicsit „darkosabb” zenei stílusok kapcsolódási pontjai.

Andy Warhol és a Velvet Underground történetének egyik fontos szériája volt az 1966-1967 között a Factoryban megrendezett Exploding Plastic Inevitable szeánszsorozat, ahol a zenekar fellépéseit Warhol saját filmjeinek falra vetítésével egészítette ki, így megalapozta a későbbi Vj kultúra multimédiás performanszainak alapjait. A hetvenes években pedig olyan zenekarok jelentek meg, amelyek már funkcionálisan használták a projekció audiovizuális lehetőségeit, gondolok itt a Monochrome Setre, a Test Departmentre vagy a Cabaret Voltaire-re. Ti hogyan találtatok egymásra azokkal a zenekarokkal, akikkel rendszerint kollaboráltok?

Paolo de Bartolomeo, Dj nevén Sir Weirdo a legnagyobb támogatónk. Ő segített például a névválasztásnál, de ő az összekötőnk a legfőbb partnerünkhöz, az Ipari Szakadárok Dj csoporthoz is, akik talán az egyik legfontosabb koncert- és rendezvényszervezők ebben az underground zenei szcénában Budapesten. Az általunk szervezett rendszeres bulikon, valamint külföldi és magyar zenekarok koncertjein szoktunk vetíteni a leggyakrabban, illetve olyan rendezvényeken, ahol az Ipari Szakadárok tagjai a vendég Dj-k. Vannak zenekarok, amelyekkel rendszeresen dolgozunk együtt. Ilyen a Női Kabát, a Panoramic Barrier ft. Sir Weirdo és az Új Látásmód Fúzió. Velük voltunk többnapos turnékon is Ausztriában. Gyakran vetítünk a Lilian Goth Art Prod. rendezvényein, és időnként vannak felkéréseink a Rendszerváltás csoporttól, a Küss Mich Dj csoporttól, de a bécsi Vanity Vague New Romantic Club Vienna-tól is. Vetítettünk továbbá a Cosmetics, a Mode Moderne, a :codes, a Merci la nuit, az Illustration Sonore, a Popsimonova, a She Past Away, a Ghost Actor, a Frozen Autumn, a Petrol Girls és az Ash Code zenekarok budapesti koncertjein is. Vannak rendszeres, havonta ismétlődő eseményeink; ilyenek a New Wave Szerűség a Kis Á-ban és a Schwarzweißewelt, ami Sir Weirdo és a Kinoschwarz közös rendezvénysorozata a Szimpla Kertben.

Meséljetek kicsit a műhelymunkálatokról! Milyen szisztémát követve vágjátok össze a videóanyagaitokat, milyen inspirációs forrásokat használtok fel hozzájuk? Az adott zene választja ki a vizuált, vagy a képi forrásokból kiindulva juttok el a zenéhez?

A legfőbb inspirációs forrás mindenképpen maga a zene. A zenéhez, a buli koncepciójához, illetve az adott zenekar számaihoz igyekszünk igazítani a képi világot. Fontos inspirációs forrásaink például az avantgárd, a kísérleti és az experimentális filmek, a film noir, a régi videóklipek, a TV-s reklámok és a talált felvételek vizuális világa. A vágást egy hosszadalmas gyűjtési folyamat előzi meg. A sok órányi anyagot szelektáljuk, vágjuk, variáljuk, végül összerakunk belőle egy 2-3 órás anyagot, amit az adott bulin vagy koncerten levetítünk.

Mindketten a Képzőművészeti Egyetem intermédia szakán tanultok, ahol jelenleg is működik egy analóg filmvágó kurzus. Miben különbözik egymástól a digitális és az analóg vágás metódusa?

Maga a keresés, gyűjtés, a talált anyag újraértelmezése, kifordítása, roncsolása, akár felismerhetetlenné tétele egy általunk kedvelt folyamat. Az analóg filmvágó kurzuson ez egy ismert, kedvelt technika, és mi tulajdonképpen ugyanezt a vágási módszert (kollázs technikát) használjuk, csak digitálisan. A fő különbség, hogy a digitális egy gyorsabb, egyszerűbb módszer, illetve a használható filmes anyagok tárháza is szinte kimeríthetetlen. Persze hiányzik belőle annak az intim gyönyörűsége, amikor az ember a saját kezével, ollóval, cellux-szal ragasztja össze a filmrészleteket. Az analóg filmvágás tehát egy nagyon fontos előkép, inspirációs kiindulópont, ami gyakran megjelenik a munkáinkban. A Kinoschwarz által készített Női Kabát Kitchen Person című számnak a klipjében például az analóg módon összevágott filmet alakítottuk át digitálisan.

Az utóbbi években újra aranykorát éli a post-punk, egyre több ilyen hangzásból merítő zenekar lép fel az országban. Ti hogyan látjátok ezt a zenei közeget itthon? Inkább undergroundnak számít, vagy azért van lehetőség arra, hogy szélesebb körben is ismertté váljon?

A post-punk és egyéb ’80-as évek ihletésű zenei stílusok – amiknek mi is képviselői vagyunk – mindenképpen reneszánszukat élik mostanában. Egy kicsit „trendibbek” lettek ezek a zenei stílusok, de nem hiszem, hogy ettől kevésbé lenne underground, amit csinálunk. Még mindig egy viszonylag kisebb, fix közönség van jelen ezeken a bulikon, koncerteken – a különbség talán az, hogy egyre több új embert érdekel ez a vonal, és a belvárosi klubok is egyre nyitottabbak ezekre a rendezvényekre.

A koncertvetítések mellett flyer tervezéssel és klipkészítéssel is foglalkoztok. Milyen munkák köthetők a nevetekhez? E projekteknél is a tőletek megszokott vizuális kódok dominálnak?

Lili a grafikus a családban, a flyerek az ő munkái, ahogy a logónk is. Készítettünk klipet a már említett Női Kabát Kitchen Person, a Panoramic Barrier Prometheustiptopip és a Panoramic Barrier ft. Sir Weirdo I hope you die című számához. A vizuális világ természetesen hasonló, mint a vetítéseknél, de ezek egy pontosabb – a zenekarokkal egyeztetett – koncepció alapján készülnek.

Mik a jövőbeli céljaitok, terveztek esetleg külföldi fellépéseket?

Mindenképpen, a legfőbb célunk, hogy minél több külföldi fellépésünk legyen. Szeretnénk továbbá még több zenekarral együttdolgozni, de jövőbeli terveink között van az is, hogy saját videók/videóklipek forgatásával tágítsuk a Kinoschwarz kereteit.

Szöveg: Bea

 

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s