Festékrétegek: egy 17. századi németalföldi portré ,,divatja”

Talán történelmietlen a divat szót használni egy 17. századi németalföldi portrén szereplő alakok ruházatának leírásához, hiszen az adott társadalmi réteghez és nemhez rendelt viselet sokkal inkább jelent társadalmi önreprezentációt, semmint az egyéniség kifejezésének lehetőségét vagy szabad döntést. Annyi bizonyos, hogy az újkortól kezdődően, amely időszakból tömegesen marad ránk az arisztokrata és a polgári réteg ruházatának az ábrázolása a portréknak és a különféle célú metszeteknek köszönhetően, lehetővé válik a viseletek változásának követése, ami sok esetben egy-egy karizmatikus uralkodó egyedi ruházkodásához igazodik, vagyis egyfajta politikai-társadalmi jelentést is hordoz az elterjedő viselet csodálatról és alávetettségről.

Az udvari kultúrákban, például a francia és a spanyol birodalomban a ruházat szigorúan igazodott az etiketthez, metaforikus feladata az érzéki test uralása, szabályozása és hangsúlyos elfedése volt – a jelmezszerű öltözetek a különféle tömésekkel, fűzőkkel és a bőséges díszítésekkel az ember eszményiségét hivatottak reprezentálni. A puffancsnadrágok által szabadon hagyott, magas sarkú cipőbe bújtatott harisnyás férfiláb combjának és vádlijának megfeszülése az anatómiai test természetes mozgásformáját szabályozta, s színre vitte a társadalmi ember tudatosságát.

A malomkerékgallér a 17. század folyamán Németalföldön válik kedvelt ruhadarabbá (legalábbis a portrék ezt mutatják), ami azért rendkívül izgalmas, mert a francia és a spanyol udvarban már a 16. században népszerű,  csupán díszítésre való, dróttal merevített ruhadarab egy jellemzően protestáns társadalom mértéktartó polgári rétegében indul új karrierre. Annyi bizonyos, hogy a malomkerékgallér Németalföldön is státuszszimbólum, hiszen a jó minőségű vásznat és a csipkét, amiből nem keveset igényel a ruhadarab, csak a leggazdagabbak tudták megvásárolni. A fekete ruházatot a nyaknál lezáró gallér félelmetesen szigorú hatást kelt, ami felülírja az udvari „funkciót”, s a mértéktartást, az önmagunk uralásának választott magatartását termeli ki jelentésként.

SC230167

Van der Neer portréján nincs malomkerékgallér, ami vagy a ruhadarab divatjának lezárulására utal vagy a házaspár alacsonyabb társadalmi státuszára: utóbbit ellenpontozza a házbelsőt díszítő gazdag kelmék (a díszes falikárpit és az asztalt fedő perzsaszőnyeg), továbbá a hátsó fal felépítménye. A ruházatok szabályozottsága teljesen egyértelmű, hiszen az egyes darabok sem a praktikusság, sem a változatosság fogalmával nem írhatók le. A fekete-fehér puritánságát mindazonáltal ellensúlyozzák a különleges szabások: a férfi szögletes, széles, bojtos zsinórral megkötött gallérja a hasat alig takaró szűk kabátka alól bújik elő, a bő derekú, széles szárú térdnadrág szabadon hagyja a magas sarkú cipőt viselő lábakat. A férfi végtagjai, a combon, illetve a székkarfán megtámaszkodó kezek, illetve az asztalgerendán pihentetett egyik, és a cipőorron pihenő másik lábfej mintha egy kimerevített táncmozdulatot mutatna.

Az asszony öltözete és testtartása sokkal inkább merev és szigorúan elrendezett: széke ráadásul a kandalló előtti fekete-fehér márványlapokból formált négyzet közepére van helyezve. Nyakától melle aljáig egy fehér, merev, zárt boleró (a malomkerékgallér örököse?) fedi a fekete selyemruhát, aminek felhajtása láthatóvá teszi a vékony szürke kelmével fedett fehér alsószoknyát: szinte felkavaró a zárság és a nyitottság kettőssége. Míg a férfi mélázó tekintetével nem tudunk összekapcsolódni, addig az asszony szemei visszanéznek ránk, s nem engednek: arcán, karikás, nagy szemhéjú szemein a jámborság és a szomorúság keveredik. Míg a férfi haja szabadon, de gondosan elrendezve keretezi az arcot, addig az asszony hajviselete majdhogynem rémisztő, bár a korabeli portrék mutatnak hasonlókat: a haj vonala egészen a homlokon túl zárul, s a hajat leszorító főkötő V-alakban kúszik a homlok közepe felé – akik nem voltak magas homlokúak, azok természetesen csak borotvával érhették el ezt a végeredményt.

cats

Szubjektív döntés, hogy mennyire látjuk összeillőnek külsőségeiben ezt a házaspárt, s talán nem is etikus kijelenteni, mit is mond nekem vagy neked ez a két arc az összetartozásról, ráadásul a korabeli házasságkötési szokásokat ritkán kísérték a romantikus szerelemeszmény érzés- és viselkedésformái. Annyi viszont bizonyos, hogy a kandalló fölött elhelyezett fekvő Vénusz-ábrázolás mindent felforgat, amit eddig a kép nyugalmáról és protokollaritásáról képzeltünk. A németalföldi festészet lakásbelsőt ábrázoló képein gyakran láthatunk festményeket a helység falain, ami nyilván a művészet önértelmezését is felkínálja az interpretációban, de praktikusan a tulajdonos gazdagságáról és kifinomult ízléséről vall. A házaspár nőtagja fölé könyöklő, ágyékát alig takaró fekvő Vénusz azonban túlmegy ezeken a kézenfekvő jelentéseken, s szükségképpen kerül szembe az asszony puritánságával, testének szigorúan szabályozott elfedésével.

A szerelem istennőjének erotizált teste egyértelműen groteszk hatást kelt, ahogyan az is, hogy a képet birtokló bostoni múzeum honlapjának kommentárjában a bujaságot is színre vivő Vénusz a házastársi harmónia jegyeként kerül értelmezésre. Éppen ezért izgalmas a képleírás folytatása: amikor a festmény 1941-ben a múzeum tulajdonába került, a restaurátorok felfedezték, hogy a kandalló fölötti tájkép egy későbbi ráfestés, ami Vénusz testét hivatott elfedni. Az újra látható akt, az eltávolított festékrétegnek köszönhetően – mondjuk ki, szerencsére – a már-már unalmas és majdhogynem sorozatgyártásban készült 17. századi németalföldi portrék történetét mindenképpen felkavarja, hiszen színre viszi azt, amit a festő nem festhetett meg a portréalanyokban.

Eglon van der Neer: Egy házaspár portréja, 1665 – 1667, 73,9 x 67,6 cm, olaj, fatábla, Museum of Fine Arts, Boston

Szöveg: Dr. Bódi Katalin

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s