Are you ready to wear?

Az elmúlt két-három szezon alkalmával elkövetett magánakcióikkal egyes divattervezők aláaknázták a szakmáról szép, olajozott gépezetként lefestett képünket. A divat rendszere évtizedek óta most megy keresztül a legnagyobb változáson – a dolog szenzációját pedig az adja, hogy saját termékáradatával igyekszik szembe úszni egy egyre gyorsuló világban.

„Akik igazán kortársak azok, akik nem egyeznek ki tökéletesen az adott idővel, nem alkalmazkodnak az elvárásaihoz… A kortársság ennélfogva az a kapcsolat az idővel, ami az elváláson keresztül kötődik hozzá.“ Ezt írja Alessandro Michele a Gucci 2015-ös ősz-téli show-jának ültetőkártyáján. Az esemény a divat forradalmasítását kirobbantó mozzanatként is definiálható; az akkor még kevésbé ismert Gosha Rubchinsky, a csendben tevékenykedő Vetements, a 2016 márciusa óta a Vetements tervezője, Demna Gvasalia kezei közt újradefiniált Balenciaga, a Saint Laurent, majd az idén februárban a „see now buy now”-hozzáállást bejelentő Burberry, Tom Ford és Proenza Schouler mind rászánták magukat egy shortcutra, ami a tradicionális értelemben vett luxust a termékek ára és megközelíthetetlensége helyett az önkifejezés privilégiumával igyekszik felülírni.

Vetements_fw16_0170
Vetements via crfashionbook.com

Raf Simons Cathy Horynnak adott interjújában kitűnően egy mondatba sűrítette mindazt, ami a divat jelenlegi állapotát jellemzi.

„A divat népszerű lett. Nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e vagy rossz. Csak azt tudom, hogy elitista volt. Nem tudom, hogy szégyellnünk kell-e magunkat, hogyha bevalljuk, hogy talán jobb volt, mikor elitistább volt, nem szólt mindenkinek. A divat most már mindenki számára elérhető.“

Mielőtt még kapásból a technológia (túl)fejlettségét vagy az internet térhódítását kezdenénk okolni, kicsit nézzünk körül a high street márkák háza táján is. Hogyan válhat a divat elitistából populárissá a potenciális vásárlóréteg újradefiniálása nélkül? A high fashion ‘fogyasztóinak’ körét márpedig bővítenünk kell, a szinte bárki számára elérhető márkák azon szokása miatt, hogy a legnagyobb divatházak trendjeibe igyekszenek öltöztetni szinte mindenkit, aki elsétál a kirakatuk előtt. A Chloé, a Valentino, a Céline kollekciókra szinte megszólalásig hasonlító rekreációkat hamarabb viseljük, és egyszerre látjuk szembejönni velünk az utcán, mint hogy eljutna a luxusdivatház vásárlóihoz. A legnagyobb trendek nemcsak leszivárognak a divatszakma krémjétől, de olyan hihetetlen gyorsasággal teszik ezt, hogy szinte el is használódnak.

05
rafsimons.com

Vastag pénztárca nélkül is lehetünk stílusosak, de biztos, hogy ezt a Zara törzsvásárlójaként akarjuk elérni? Hedi Slimane, Alessandro Michele, Demna Gvasalia, Gosha Rubchinsky ahelyett, hogy ujjal mutogatnának ránk, egy elegáns gesztussal nyitják fel a szemünket és láttatják meg velünk a divat valódi jelentőségét. A Saint Laurent hirtelen irányváltását többen is összevont szemöldökkel fogadták, mikor 2012-ben a rock’n’roll sztár és az it-girl keresztezéseként a kifutón masírozó tinilányok hada elhagyta az új kreatív igazgató, Hedi Slimane backstage-ét. Azóta szerencsére leesett a tantusz, és a kollekció korszakalkotóként lett elismerve, a tervezőt Yves Saint Laurent reinkarnációjaként emlegetik azóta is. Annak ellenére, hogy a brand 2015-ben az eladásokat nézve listavezetőként végzett a Net-a-porteren, megkérdőjelezhető, hogy a divatház jelenlegi fókusza tényleg a horribilis összegeket hozó eladásra esik-e.

A Saint Laurent-lány mára fogalom lett, egy újabb opciót kínálva ezzel a magukat ‘karakterként’ definiálni akaró divatrajongóknak. Alessandro Michele jó értelemben szedett-vedett kollekciói, a Vetements utcáról kifutóra copy paste-elt lookjai és Gosha Rubchynshy lakótelepről csent tracksuitjai mind ugyanazt az üzenetet közvetítik. „Nézz körül, mit látsz? Inspirálódj az utcáról! Válassz, hogy hová szeretnél tartozni!” A kollekció nem a vásárlásra késztetést részesíti előnyben, hanem azt szeretné elérni, hogy formálj véleményt öltözködéseddel.

gosha-rubchinskiy-ss15-80s67557
Gosha Rubchinskiy via weareselecters.com

A tervező már-már patrióta szerepre váltja a korábbi üzletembert, és az utcáról lopott öltözékek szinte elhitetik velünk, hogy a kollekció esszenciája nem is a termék, hanem maga az üzenet. A tervező letűnt korok kosztümjei helyett az utca emberétől merít ihletet, annak a rétegnek az öltözete inspirálja, amelyik számára luxustermékei az elérhetetlen kategóriába tartoznak. Akár be is jelenthetnénk egy új, alázatos, magába forduló divattervezési stratégia megjelenését, ha nem tudnánk, hogy a multiproduct marketing nem csak szimplán működik, de a Saint Laurent bevételét például kétszeresére emelte a tavalyi évben, és pénzügyei terén természetesen az ezennel kultikus márkává avanzsált Gucci sem panaszkodhat. A Vetements DHL-futároktól lopott t-shirtje – briliáns iróniával – 300 dollárért szerepel mint slágerdarab a ssense.com-on, a házilag könnyen előállítható Yeezy „destroyed sweater” pedig 2600 dollárba kerül.

A karakteresség ódáját zengik a modellszakma választásai is, olyan arcokkal a kifutókon, mint Ruth Bell, Issa Lish, Binx Walton, Winnie Harlow, Molly Blair vagy a Vetements esetében a stylist Lotta Volkova. A Balenciaga legutóbbi line-upja is alapot szolgáltatott néhány bosszankodó tweetnek; olyan modelleket szerződtettek exkluzívként, mint Jane Moseley vagy Liene Podina. A hosszú hajú, babaarcú modellideál lassan a múlté, most a grunge-girl vagy az önjelölt rocksztár pályázik a legelőkelőbb helyekre a kifutókon.

32951fef511ef6d587e0932341b34125
Liene Podina, Eli Bauer & Litay Marcus via Pinterest

A divatházak fast-fashion márkái közti ellentét egyik fő tényezője a kollekciók megjelenésének időzítése. A Burberry és a Tom Ford mellett a Proenza Schouler volt az, amely idén januárban határozottan a sarkára állt, és egy ügyes, ámde veszélyesnek mondható trükkel kibillenti a Zarát és társait trendet diktáló szerepkörükből. Szeptembertől az említett divatházak darabjai rögtön a bemutató után megvásárolhatóak lesznek, áthidalva a féléves különbséget a show és a termékek üzletekbe kerülése között. Ezzel a lépéssel egy fokkal közelebb kerülünk ahhoz, hogy a divatszakma utolérje saját magát, hogy a kifutón látott trendek a magazinok kritikáinak nyomásától mentesen, „meglátni és megszeretni”-hozzáállással reprezentálják eredeti stílusukat.

A divat demokratizálódása folyamatos tendenciaként írható le, most mégis úgy tűnik, mintha egy lavina indult volna meg. A nem csupán a trendekben, de a divat rendszerében bekövetkező változások pedig azt igazolják, hogy nem pusztán egy múló hóbortról van szó.

Szöveg: Boldov Eszter, philosophy-magazine.com

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s