So Much Gets Lost In Translation – Nafsika Skourti SS16

Nafsika Skourtit saját weboldala úgy mutatja be, mint a londoni Saint Martin’s-on végzett divattervezőt, aki félig görög, félig jordán, félig internet. Érdeklődésemet leginkább a „félig internet” rész keltette fel; részben ennek köszönhetően kapott szárnyra egy Budapestet és Jordániát összekötő virtuális beszélgetés, melyben a helyi időjárás kielemzésétől a kormányzati rendszerek ruhatervezésben manifesztálódó kritizálásáig sok minden szóba került.

„Úgy érzem, a nemzetiség fogalma egyre inkább irrelevánssá válik mind számomra, mind sok körülöttem lévő ember számára… Az anyukám jordán, az apukám görög, és bár mindkét országhoz érzek egyfajta kötődést, úgy gondolom, összességében mégiscsak az interneten nőttem fel.” A multinacionalitás mint a felnövő generáció gondolkodását átható és jó eséllyel jövőnket meghatározó tényező adja Nafsika Skourti egyediségének esszenciáját. Egy kollektív tudatból táplálkozik, melyben ugyanúgy mindennapi téma az aktuálpolitika, mint Kim Kardashian feneke.

on-our-radar-emerging-jordanian-designer-nafsika-skourti-01-716xauto

Nafsika nem titkolt missziója a mindennapi életünkben globálisan érzékelhető problémák feldolgozása, majd kifutóra küldése. 9 to 5 címen futó 2014 tavaszi-nyári kollekciójában a maszkulin öltönyök szürreális mintákba burkoltsága, valamint az álmaink megvalósítására való késztetés és munka monotonitása, banalitása teremt feszültséget. Az őszi-téli ’everything must go’ hívószó már egy személyesebb élmény lecsapódása. „Az everything must go arra reflektál, amikor anyukám súlyos beteg lett. Ez egy igazi egzisztencialista gondolkodásmódra késztetett minket (engem és a nővéremet, Stephanie-t, aki az üzleti partnerem is). Észre kellett vennünk, hogy semmi sem tart örökké. Létezik fiatalság és szépség, halál, újjászületés, megújulás. A kollekció virágmintáit azokból a csokrokból szedtük, majd szkenneltük be és torzítottuk, amiket anyukám kapott a kórházban.”

Temporary security névre keresztelt 2016 tavaszi-nyári kollekcióját tartja a leginkább„nemzetiség-érzékenynek”. Alapját szintén egy személyes, Jordániában különösen erősen érezhető, de az Európában élők számára is megkerülhetetlen feszültség adja. „Konfliktusokkal vagyunk körülvéve. Bár Jordánia stabil, a szomszédos országok nem – Irakban zűrzavar uralkodik, Szírai romokban van, és ne feledkezzünk meg a végtelen palesztin-szíriai konfliktusról tőlünk balra. A kiindulópontom azonban nem konkrétan ezek a feszültségek volt, hanem az, hogy ennek kapcsán elkezdtem gondolkodni a szabadság fogalmáról és jelentéséről. De ahogy egyre többet gondolkodtam róla, egyre inkább észrevettem, hogy a szabadság tulajdonképpen soha nem volt ‘szabad’, hanem mindig meg kellett harcolni érte”.

Mindezek után az instabil világ biztonság-fogalmáról kezdünk beszélgetni. Közben kiderült az is, hogy Nafsika az interjú alatt az ammáni varroda egyik sarkában ül, laptop az ölében, a tavaszi-nyári darabok gyártását felügyeli. „Mi történik, ha egy napon a kormány többé nem a mi oldalunkon áll, ki tudja milyen okból? Mi lenne, ha elveszítenénk a munkánkat vagy a munkához való jogot, vagy ha egy napon elválasztanak minket a családunktól? Mindez elképzelhetetlennek tűnik, de megtörténhet. A biztonság mindig csak átmeneti.”

A kollekció vizuális narratíváját egy elképzelt tüntetés adja, mely során minden idős és fiatal, férfi és nő az utcára vonul valami olyasmiért, amiben őszintén tud hinni. Hogy pontosan mi is az, a földrajzi helyzettől függ. Nafsika a katonai ruházat mintáját kicsinosítva, egy mai ruhatár sztenderd szabásaival keresztezve biztosít öltözetet a fiktív tüntetéshez, az internet pedig egy közös, globális kommunikációs platformot nyújt mindehhez.

nafsika-skourti-is-making-politically-charged-clothing-for-an-internet-generation-1459332141

Mind ugyanarról beszélünk, csak más-más nyelveken. A globális kommunikáció fogyatékosságaira reflektál a kollekció megannyi motívuma; ezeket sok esetben nyíltan az arcunkba vágja, máskor burkoltan, privát üzenetként, a ruhák belsejébe varrva adja át tervező. A fordítás nehézségei okozta problémákra született meg az a pofonegyszerű, mégis briliáns megoldás, mely a fontos társadalmi kérdéseket kiprovokálva egy magasabb szintre emelte a ‘temporary securityt’. Az egyszerűség kedvéért több felirat is angolul, majd arab fordításában került a ruhadarabokra, a vásárlók elfogadó, nyitott hozzáállására alapozva. „Amikor Párizsban voltunk a fashion weeken, sok vásárló és sajtós látogatott meg minket. Csak hogy érzékeltessem, mennyire ijesztőnek találnak emberek egyes nyelveket: a dzsekiken ugyanaz a felirat volt angolul és arabul. Néhány vásárló, amikor meglátta az arabot, megkérdezte: „mégis mi van oda írva, mit jelent ez?” És nyugtalanná váltak, bármiféle ok nélkül.”

Ma már nem tudunk nem üzenni öltözködésünkkel, kivételes merészség kell azonban ahhoz, hogy ezt ilyen direkten tegyük. Ezek a kabátok feleletválasztós tesztként is funkcionálhatnának. El kell döntened, viseled őket vagy sem. Határozott vélemény szükségeltetik. „Nem tudom, miért, de odavagyok a beszédes és beszélgetést kezdeményező darabokért. Amikor egy buliban, vacsorán vagy csak a metrón lát vagy olvas valaki valamit, annyira kíváncsivá teszi, hogy egyszerűen rá kell kérdeznie. És akkor a viselője elmondhatja, hogy mi a darab háttérsztorija… Odavagyok az ilyen jelenetekért!” A tervezőnő valóban nem hagyja, hogy hiányt szenvedjünk az idegenekkel lefolytatott spontán beszélgetésekben, egy szezonra elegendő anekdotával lát el minket.

6-1

„A fekete farmer az egyik valaha volt legnagyobb kedvencem. Az elejére, a bal bokájára a ‘határ’ szó került fel (és a jobb szárán ugyanez arabul is megjelenik), míg hátul a ’televízió’ felirat található. Az ötlet a Facebook hírfolyamomból jött, ahol mindenki a menekültekről posztolt, de közben a politikai cikkek mellett csomó megosztás volt alvó kismacskákról, vagy épp a Trónok Harcának új részéről. Ekkor ugrott be, hogy mennyire vicces a mi generációnk! A felszínen mindenki úgy tesz, mintha aggódna, de igazából mindenki csak magával és a szórakozásával foglalkozik.”

Újabb fontos témát vet fel egy F17-es repülőket játékrepülőként bagatellizáló fehér dzseki, de a szemekkel körülhímzett hegy motívumával szinte magát eladó szoknya is néhány metrómegállónyit kitöltő beszélgetés alapjául szolgálhat. Az őszi-téli szezonon eluralkodott maszkulinitás természetesen rányomta bélyegét a terepre tervezett tavaszi-nyári darabokra is, azonban elméletben a világhálón kirobbant fiktív tüntetésen a katonai ruházat mellett egy-egy koktélruha is megjelenik. A kollekció komoly kinyilatkoztatásai ellenére a tervező humorának köszönhetően nem válik modorossá; szem előtt tartja azt, hogy valójában kiknek készül.

Nafsika-Skourti-SS16-visual-magazine-11-1000x520

„Tudod, azért csajból vagyok… A stúdióban néhány darabunknak beceneve van, például az expasi ruha vagy a tréning patchwork ruha. Amikor például tudod, hogy az exed ott lesz a buliban, egy ruha, amiben fantasztikusan nézel ki, igazi életmentő. Ez egy pánt nélküli darab fűzővel és felsliccelve. Két színben létezik, sárgában és barna-pirosban. Arra az esetre, ha két exed van…”

Életünk egyre nagyobb mértékben terjed ki virtuális felületekre, és ez a divatszakmát is kezdi bekebelezni – ezért is fordulhat elő, hogy a Saint Martin’s-on és New Yorkban, a Marchesa-nál eltöltött évek után hitelesen, Ammánból, Jordániából érkezik Nafsika mondanivalója. Merész lépés egy olyan országból irányítani egy divatmárkát, ahol szakmabeliként körülbelül 100 ember definiálható, de már tudjuk, hogy Nafsika bízik az internetben és annak formálóerejében. „Remélem, a dolgok megváltoznak, mert jelen formájában az egész divatrendszer értelmetlen, idejétmúlt. A dolog iróniája, hogy az egész iparág az újdonságra épít és az működteti.”

Egy olyan tervező esetében, aki ilyen expresszív módon dolgozza fel személyes érzéseit, különösen meghatározó, hogy honnan érkeznek a kiváltó impulzusok. Nafsika esetében úgy tűnik, hogy erre Ammán az ideális helyszín. Ez azt is sugallja, hogy forradalmi alkotókat keresgélve nem célszerű a London–Milánó–Párizs vonalra fókuszálnunk.

A cikk a Philosophy Magazine SS16 számában jelent meg.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s