Interjú Birkás Monával

Az idei Bánkitó Fesztivál Open Call pályázatára meghívott művészek helyspecifikus alkotásai a „határ” hívószóra reflektáltak.

Ennek apropóján beszélgettünk Birkás Mona intermediális kísérleti installációiról, valamint a virtualitás egyre növekvő élményhalmozásának lehetséges ellenstratégiáiról.

A honnan-hová indítókérdést inkább úgy tenném fel: miért döntöttél az intermédia szak mellett?

Tizennyolc évesen jelentkeztem az intermédiára, ami nekem maga volt az „amerikai álom”. Körülbelül tíz éves korom óta tudom, hogy képzőművészettel akarok foglalkozni, ezért szakirányú gimibe jártam, ahol két éven keresztül rengeteget festettem. Pár év után azt vettem észre, hogy egyre több új médiumot emelek be a művészeti gyakorlatomba, amivel egyenes arányban csökkent bennem a festés iránti vágy. Installációval, videóval, fotóval, performansz művészettel kezdtem el foglalkozni, ekkor egy tanárom hívta fel a figyelmemet az intermédiára. Nekem meg annyira megtetszett, hogy feltettem mindent egy lapra, és csak ide adtam be a jelentkezésem. A legnagyobb meglepetésemre fel is vettek. Két fő szempont volt, amelyek hatására miatt tudtam, hogy az inter lesz számomra a legmegfelelőbb hely: már a jelentkezésemkor tudtam, nem akarom egy médiumnál elkötelezni magam, a másrészt pedig fontos volt a mesterválasztás is, hiszen az intermédián bárki bárkivel bármikor szabadon konzultálhat.

1
Birkás Mona: Egy rúzs, videó, 32′, 2012.

Videóműveid többnyire a férfi-nő viszony dualitásának lehetőségeit vizsgálják, s nem csak a társadalmi nemek közti szerepmegosztásra kérdezel rá, mindezt a művészpáros-hagyomány alkotói aspektusából körvonalazod. Mennyiben más ez az intuitív kapcsolati dinamika?

Körülbelül két éven keresztül foglalkoztam ezzel a témával, kétségkívül nagy hatást gyakorol rám és a műveimre, hogy a párom, Varga Gergő designerként tevékenykedik. Azonban ezt a kérdést kétfelé szeretném bontani. Ha a videó-performanszaimat vizsgáljuk, ezek az én alkotásaim, amik női szemszögből készültek. A kapcsolaton belüli szerepek foglalkoztattak: az összetartozás és a konfrontáció. Ezen témájú videóim többnyire hosszúak és repetitívek, akárcsak a konfliktusok az életünkben.

Másrészről Gergővel (amellett, hogy az egyénileg készített dolgainkat is megvitatjuk) művészpárosként is együtt dolgozunk, leginkább alkalmazott művészeti terülteken. Legutóbbi közös munkánk a Bánkitó Fesztiválon volt látható. Ebben a kollaborációban produktívan egészíti ki egymást az ő formatervezési és esztétikai érzéke az én képzőművészeti tapasztalatommal.

5
Birkás Mona: UPP- interaktív 3d installáció, (programozás: Langh Róbert) 2015.

Hogyan jutottál el az interaktív 3D installációk vizualitásához és milyen képzőművészeti lehetőséget látsz ebben a számítógépes játékok látványvilágát idéző virtuális technikában?

Számomra is váratlan fordulatot jelentett, hogy interaktív installációkkal kezdtem el foglalkozni. Tavaly felvettem egy kurzust az egyetemen, ezzel pedig elindult egy hullám az életemben; egyik lépés hozta a következőt. A képzőművészet olyan területein kalandozhatok, ahol még csak kevesen jártak, ami egyszerre vonzó és félelmetes élmény, s ez a dualitás szükségszerű ahhoz, hogy hosszútávon is fenntartható legyen az érdeklődésem.

Számtalan lehetőséget látok ebben a műfajban; az egyik szegmense, ami nagyon foglalkoztat, az maga az interakció és az élmény alapú befogadás, a másik szempont, ami ért szerintem másokhoz is közel kerülhet ez a műfaj, a technikai médiumok térnyerése a mindennapjainkban. Megkönnyítik az életünket, felgyorsítanak, leegyszerűsítenek bizonyos folyamatokat, viszont ezzel együtt új problémákat és konfliktusokat szülnek, újradefiniálják a társas kapcsolatokat, a jelenlétet, amikre még nincs megfelelő felhasználói ellenstratégia. Ha új technológiákra komponált alkotást készítek, azt kicsit önmaga kritikájának is tekintem.

2

Külföldi és magyar kiállítási lehetőségeket is kaptál az elmúlt időszakban. Mit gondolsz, máshogy fogadja a hazai és a kinti művészeti közeg ezen típusú műveidet?

Igen, de én ezt a kérdést elsősorban nem művészeti szempontból közelíteném meg. Véleményem szerint az oktatás minősége és az adott ország gazdasági helyzete befolyásolja leginkább a művészet iránti érdeklődést és a kritikus gondolkodást. Persze, országon belül is meghatározó lehet, hogy milyen területen és intézményben vagy.

Ami nekem elsőre feltűnt, amikor például Berlinben állítottam ki, az a bejáratott infrastruktúra a kiállítások szervezését illetően, azaz szakmailag felkészült emberek támogatták a kiállítás létrejöttét. Itthon nincsenek könnyű helyzetben a művészek, de ez számomra ad egyfajta éberséget. Nézhetjük ennek a jó oldalát is: a hazai művészeti közegből hiányzó szakmai kompetencia és pénz nagyban hozzájárul a kreativitásom és problémamegoldó képességem fejlődéséhez.

6
Maladype Társulat: Out-lét, fotó: Toldy Miklós

Pár éve együttműködsz a Maladype Társulattal, amit azt hiszem, nevezhetünk egyfajta performatív szintézisnek is. Hogyan épült ki köztetek ez a kooperáció és milyen szerepet vállalsz az előadások létrejöttében?

Nagyon szeretem ezt a színházat. Korábban dolgoztam más színházi produkcióban is, például a 2015-ös István a királyban. Nagy szakmai kihívást jelentett egy ilyen gigaelőadásnak vizuált készíteni, viszont ilyen munkákban nincs meg az a bensőséges hangulat, amit a Maladype-ben annyira szeretek.

Jelenleg Szilágyi Ágota és Tankó Erika Out-lét című előadásában dolgozom, ami legközelebb a Művészetek Völgyében lesz látható. Az előadás létrejöttében többfajta szerepet is vállaltam: én készítettem a videó designt, betonból öntöttem kelléket, az előadás során irányítom a fényt, a hangot és a vetítést. Az Out-léttel sok helyszínen jártunk, Bukaresttől Temesváron át Szabadkáig, így folyamatos kihívást jelent az aktuális tér adottságaihoz alakítani a technikát.

4
Birkás Mona: High by the Beach, immerzív installáció, 2016.

Legutóbbi kiállításod High by the Beach címmel volt látható a Random Galériában. Mesélnél a kiállítás koncepciójáról?

A High by the Beach egy immerzív installáció, amiben többféle technika keveredik. Egy virtuális valóság keletkezik, amit a befogadó szabadon bebarangolhat. A környezet egy része a valóságot fotók alapján 3D-ben leképező szoftver által keletkezik, a másik részét pedig egy modellező program segítségével építettem fel audió fájlokkal és animációkkal kiegészítve, ahová egy game engine-en keresztül juthat be a néző. A populáris kultúrára jellemző naivitásra nemcsak a vizualitással próbáltam reflektálni, de a Lana Del Reytől átemelt kiállítási cím is ezt az alkotói motivációt hangsúlyozza.

A valóság és fikció keveredése, legyen az számítógéppel, tudatmódosítókkal létrejövő, vagy éppen a média által generált állapot, több szempontból is nagy terhet ró a kortársakra. A látszólag végtelen számú lehetőség az egekig emeli a vágyakat, miközben a választás és a kitartás egyre képtelenebbnek tűnik. Sokat ígérő útvesztőkbe keveredünk, amik csak önmagukba térnek vissza, és időről időre ugyanabban a kínzó helyzetben találjuk magunkat.

IMG_20160713_043531

Említetted, hogy a Bánkitó Fesztiválra is készültetek egy szabadtéri installációval. Ezzel a munkátokkal is a fikció és a valóság észlelésének kettősségét vizsgáltátok?

Az a matéria, amivel dolgozni szerettünk volna a fesztiválon – nevezetesen a zuhanyfüggöny – is egy ilyen határ. Eredetileg két elsődleges funkciót kell, hogy betöltsön az otthonunkban: a zuhanyzóból vagy a kádból kicsapódó víznek, illetve a kíváncsi tekinteteknek szab határt. Ehhez a két funkcióhoz társult egy harmadik, esztétikai feladat is. Mi egy olyan mintájú zuhanyfüggönyt választottunk, amely az óceánt ábrázolja, ahonnan delfinek ugrálnak az ég felé. Miközben a kádban ülve, félálomban bámuljuk ezt a függönyt, ami az idilli, csodás tájat próbálja minél közelebb hozni a maga naiv módján, érezzük ebben a függönyben a keserű iróniát. Ha ilyen zuhanyfüggönyünk van, akkor valószínűleg idén nyáron sem fogunk egzotikus szigeteken delfinekkel úszni.

A fesztiválon egy stéget függönyöztünk el ezekkel a delfines csodákkal. Így létrehoztunk egy belső teret, ami világosan elhatárolódik a külső tértől, ezzel egyidejűleg megadta az embereknek azt a lehetőséget, hogy két felé osztódjanak: „belül” és „kívül” helyezkedjenek el. Ebben a transzformációban elgondolkozhattak azon, milyen fantáziákat társítanának ehhez a mesterségesen és ideiglenesen létrehozott privát térhez, és hogyan foszlanak szét ezek a képzetek, amikor libben a függöny. Ezzel az installációval arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy próbáljuk meg felismerni és értékelni saját helyzetünk szépségeit a média által generált irreális vágyak forgatagában.

13781880_273273733034033_326710305340257730_n

Milyen jövőbeli projekteket tervezel? Továbbra is az interaktivitással kísérletezel majd, vagy más irányok felé pozicionálnád már magad?

Két nagy tervem van a következő időszakra: a diplomamunkám és a szakdolgozatom. A szakdolgozatomban a „high tech/low life” kérdéskörét szeretném elemezni művészeti alkotásokon keresztül. Nagyon érdekel, hogy milyen hatással lesz a technika a jövőnkre, illetve a kortárs gondolkodók hogyan vizionálják ezt a jövőképet a virtuális, a kiterjesztett valóságok, valamint a mesterséges intelligenciák fényében vagy inkább árnyékában.

A diplomamunkám egy interaktív installáció lesz, amiben szeretném a performansz vonalat részben visszahozni olyan módon, hogy a befogadó egész testére aktívan szükség lesz a használatához. Most még sokat nem szeretnék elárulni a dologról, mivel sem technikailag, sem koncepcióban nincs kidolgozva az ötlet. Talán csak annyit mondanék róla, hogy a célom az vele, hogy megmutassam, milyen komplex és gyönyörű élményeket adhat a modern technológia, ugyanakkor ezzel a tudással milyen komplex és gyönyörű élményeket veszítettünk el végleg és visszafordíthatatlanul.

facebook.com/monabirkas
Szöveg: Bea

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s