FREYWILLE és egyiptomi kultúra

A FREYWILLE új kollekciójával mind térben, mind időben eltávolodott az előzőleg bemutatott, szecesszió inspirálta ékszerektől.

Ugyanis ezúttal az ókori Egyiptomi Birodalom művészetét vették alapul a márka tervezői. Erőteljes színekben és részletgazdag motívumokban persze itt sincs hiány, viszont jelen esetben a 20. század hedonizmusát a vallási vonatkozások és a szimbolikus motívumok váltják fel. 

Habár a jelenlegi paradigma szerint a művészet arra is való, hogy lebontsuk a korlátainkat és valami újat hozzunk létre, az Egyiptomi Birodalom idején erről pont ellentétesen vélekedtek: az ókori művészeti közegben szigorú szabályokhoz kellett alkalmazkodnia annak, aki ezt a mesterséget választotta. A III. dinasztia idején alakultak ki azok az áttörhetetlen elvek, melyek többek között megkötötték, hogy emberek esetében az arcot oldalról, a szemet és a felsőtestet szemből, a mellbimbót és a lábakat oldalról kell ábrázolni, de például tehenet csak oldalnézetből, tavat pedig csak felülnézetből lehetett festeni. A hieroglif jeleket is kötelezően rátették a művekre, valamint az ábrázolni kívánt mintákkal sem kísérletezhettek: matematikai ismereteiket felhasználva, négyzethálóra készítettek olyan mintákat, amiket a szabályok lefektetésekor meghatároztak.

tutanhamon1

Az ókori Egyiptomban az számított jó művésznek, aki képes volt ezen elvek mentén alkotni, senki nem várta el tőlük, hogy újat és egyedit hozzanak létre. Az egyiptomi művészet ebből kifolyólag alig változott a Birodalom 3000 éves történelme alatt, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy máig ez az egyik legismertebb művészeti entitás. Nem meglepő, hogy a régészek a legtöbb művet sírokból hozták elő, hiszen az Egyiptomi Birodalomban a művészet célja a vallás és a halotti kultusz szolgálata volt: hitték, hogy az elhunyt emberek mellé temetett szobrok és a kifestett szarkofágok békéssé teszik a túlvilági életet. Az egyik legismertebb fáraó, Tutanhamon is annak köszönheti hírnevét, hogy 1922-ben feltárt sírja a valaha volt egyetlen olyan fáraósír, amit érintetlenül találtak.

Az uralkodó körülbelül 18 évesen halt meg, így kisméretű, nem fáraónak szánt helyre temették, mégis aranymaszkja és szarkofágja az, ami a legmarkánsabb képet nyújtja az egyiptomi művészetről a modern kori embernek. Sírjára a Luxorban található Királyok völgyében akadtak rá, ahol a holttest mellett 3500 leletet fedeztek fel. A FREYWILLE is e terület gazdag kulturális hagyatékát választotta inspirációul a márka 65. születésnapja alkalmából készített kollekciójához.

tutanhamon

A ékszereken olyan misztikus szimbólumok jelennek meg, mint a bűvös szkarabeusz vagy a lótuszvirág. Utóbbi a megújulást jelképezi, ami kiválóan rímel a FREYWILLE ókori inspirációinak modern ékszerművészetbe való interpretálásával, a fényes páncélú bogárról pedig úgy tartották, szerencsét hoz. Tutanhamon szarkofágját is ezek díszítették, karöltve a napkoronggal és a hieroglifákkal, az ékszereken pedig mindez a LUNA PIENA medálon kapott hangsúlyos szerepet. A szent bogár emellett az ULTRA karkötőn is megjelenik, napkorongot görgetve maga előtt. A szkarabeusz a teremtés szimbólumaként nagy népszerűségnek örvendett akkoriban, ezért a fáraó számos kincsén megörökítették. A védelmezés legfőbb jelképe, az egyiptomi kobra szintén feltűnik a FREYWILLE szettjén, hiszen a kígyó fontos királyi szimbólum volt, gyakran ábrázolták egyébként épületek homlokzatán és oszlopain is. Az ékszerek másik főszereplője a liliom, ami a nőiességet jelképezte az egyiptomi kultúrában, ez is többféleképpen jelenik meg az egyes kiegészítőkön. Mindemellett könnyen észrevehető a darabokon a már említett matematikaiság: szinte az összes minta mértanilag szabályos, geometrikus, az ábrák bármiféle absztrakció nélkül harmonikusak. 

PE_462#1[51]

A kollekció színeiben is tökéletesen megidézi azt a meleg árnyalatokkal teli, egzotikus miliőt, amiért máig olyannyira szeretjük Egyiptomot: a vörös, a türkiz és az erőteljes királykék teszi még izgalmasabbá a FREYWILLE aranyait. A színvilágot a designerek egyébként az egyiptomi uralkodók féldrágaköveit megfigyelve alakították ki: a kéket például a lapis lazurit, a vöröset pedig a karneol inspirálta. A brand egyedi tűzzománc-technikájának köszönhetően mindez ugyanolyan fényesen jelenik meg, mint ahogyan az ókor pazar kincsei is tündökölhettek. A hangsúlyos kontúrok és az arany különböző változatai idézik meg a túlvilági kultuszt, egyebek között a híres, színarany halotti maszk ismertetőjegyei is visszaköszönnek, igaz, sokkal nonfiguratívabban. Az arany egyébként nem csak a fáraó mérhetetlen gazdagságára utalt, a nemesfém a Nap ragyogását idézte, ezért a napisten (Ré) erejét is ennek tulajdonították.

PE_492C#1033[51]

Kétségtelen, hogy a leghíresebb egyiptomi uralkodó Tutanhamon, azonban korántsem csak az ő kincsei nyújtanak kortalan esztétikai élményt az utókor számára. 1895-ben fedezték fel Khnumet hercegnő sírját, benne pedig megannyi ékszert, valamint azt a diadémot, amit a legrégebbi tűzzománccal díszített ékszerként tartanak számon. A koronát körbevonó rozetta- és liliomminták a nemességet és a nőiességet jelképezik, a lazurit, türkiz és karneol kövek pedig Khunumet rangjáról árulkodnak. Az itt használt vörös szín nagyon fontos, ugyanis ez szimbolizálja az ókor szépítkezési rítusát: akkoriban a nők a purpua virágot használták arra, hogy dekorálják magukat, a történészek pedig máig ezt tartják a sminkelés elődjének. 

A FREYWILLE ékszerek hátterét a fekete és az antracit közötti elegáns átmenet dominálja, így magától bontakozik ki az elemek szépsége, és alkot tökéletes egységet a drágakövek meghatározó színével. A FREYWILLE egyiptomi kollekciójának Luxor szettjén is a vörös dominál, kifejezve az örök nőiességet. Ezek a darabok sokkal több érzékiséget, bujaságot árasztanak, mint a Tutanhamon alkollekció kreációi; érezhető, hogy utóbbi kápráztatni akar, a Luxor pedig elsősorban a nagybetűs nőiséget kívánja jelképezni. Az viszont itt is érvényes, hogy az egyiptomi alapelvek visszaköszönnek, a pontos mértaniságtól kezdve a kontúros, szimbólumokkal telített díszítésekig számos jellegzetesség felfedezhető rajtuk.

tutanhamon3
Khunumet nyakéke

A nagy múltú ékszermárka tagadhatatlanul vonzódik az ókori Egyiptomi Birodalomhoz: egyebek között már a Klimt-kollekcióban is voltak áthallások, de beszédes az is, hogy a FREYWILLE logója nem mást, mint egy szfinxt ábrázol, ami oroszlántestével az erőt és az eleganciát, sasszárnyaival pedig a szabadságot jelképezi (habár a szfinx a görög mitológia csodás lénye, a köztudatban a legtöbben Egyiptommal kapcsolják össze, ugyanis a leghíresebb szfinxszobor az egyiptomi Gízában látható). 2016-ban viszont már nem csak a nyomait fedezhetjük fel a FREYWILLE ékszereken ennek a páratlan kultúrának, hiszen a brand tervezői egy egész kollekciót szenteltek az Egyiptomi Birodalom művészetének. A végeredmény pedig pontosan olyan előkelő és pazar lett, mint ahogyan azt már a bécsi ékszercégtől megszokhattuk.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s