Afrika hatása az avantgárd művészetre

Antiművészet, dekadencia, a korlátok lebontása – csak néhány kifejezés, mely az avantgárd művészet kapcsán eszünkbe jut.

A mozgalomhoz tartozó irányzatok azonban nemcsak ezekben a jellemzőkben, de sokszor inspirációs forrásaikban is osztoznak. Ilyen univerzális ihletbázist képviseltek például az afrikai kultúra és művészet formabontó elemei is.

A dadaizmust, a kubizmust és társaikat ritkán kapcsoljuk össze az afrikai kultúrával, pedig több találkozási pontot fedezhetünk fel, mint azt elsőre hinnénk. Az afrikai művészet rendkívül nagy hatással volt a 20. századi európai alkotókra, akik saját hazájuk kultúrájától elfordulva más kontinensek országainak hagyományaiból, mindennapjaiból, sajátosságaiból merítettek inspirációt.

DADA_4-2.jpg

Az antiművészetet képviselő dada 1915-ben született, a zürichi Cabaret Voltaire falai között, ahol feltehetőleg Tristan Tzara – teljesen hasraütés-szerűen – találta ki az azóta meghatározóvá vált irányzat nevét. Ez a minden erőfeszítéstől mentes, fesztelen rebellió végül az avantgárd teljes színterét felrázó hullámmá duzzadt, mely számára az egész világ egy kiapadhatatlan inspirációs forrást jelentett. Az irányzatot támogató alkotók és gondolkodók lázadtak a kor által elfogadott társadalmi normák és a kontinensen tapasztalt hipokrita gondolkodás ellen. Európa elvesztette hitelét a szemükben, így más országok, idegen kultúrák felé fordultak. Esténként zenei és művészeti performanszokon vettek részt, melyek közül nagyon sokat a különböző afrikai rituálék ihlettek.

dada_5

Az afrikai kultúra frissen felfedezett, a nyugati művészetbe beemelt egyedülálló elemei újradefiniálták a modern európai művészetet, és nagyban meghatározták a kor gondolkodásmódját, nézeteit. Tristan Tzara, Hannah Höch, Hugo Ball, Man Ray – csak néhány alkotó azok közül, akik a kontinens felé fordultak ihletért. Az ő műveikben gyakran bújtatva, sokszor azonban direktben is megjelenik az afrikai inspiráció. Utóbbira remek példa Hannah Höch From an Etnographic Museum sorozata, melyben számos afrikai, ázsiai és óceániai motívumot fedezhetünk fel.

dada_

A dadaistákat megelőzve már az expresszionisták, illetve a kubisták is az Európán kívüli kultúrában kerestek új formai elemeket, innovatív vizuális kifejezési módozatokat. Az 1900-as évek elején az afrikai szobrászat nagy hatással volt az európai alkotókra, többek között Picasso-ra, Matisse-ra, illetve a német Die Brücke és Der Blaue Reiter alkotócsoportok művészeire – Paul Klee, Ernst Ludwig Kirchner – is. Még egy kicsit visszatekintve megemlíthetjük Paul Gauguint is, aki Tahitin töltött mindennapjaiból inspirált műveivel vált a posztimpresszionizmus ikonikus alakjává.

3e5087e7e1670501842a3608461e5a8f

Modigliani olasz művészként a párizsi iskola és a futuristák világát kapcsolta össze. Absztrakt portréinak markáns karakterét az elnyújtott, alul csúcsosodó fejek, az apró, az arcon irreálisan lecsúsztatott ajkak és az elnagyoltan megformált testrészek adják, melyek szintén az afrikai és óceániai maszkok által alkalmazott „hosszúkás” ábrázolásmódhoz vezethetőek vissza. Főleg női fejeket ábrázoló szobrairól is elmondható ugyanez.

modigliani

Az afrikai kultúra begyűrűzésével egyre több maszk, szobor és egyéb jellegzetesség került Európába, melyeket azonban sokáig nem művészeti alkotásokként, sokkal inkább egyszerű „tárgyi leletként” kezeltek, és gyakran egyáltalán nem méltó helyekre, például különböző bolhapiacokra száműztek. Sok darab azonban múzeumokban is helyet kapott: az egyik legváltozatosabb gyűjtemény például a párizsi Trocadéro etnográfiai múzeumáé volt. Picasso is gyakran látogatta ezt a kiállítást, mely igen nagy hatással volt rá.

Állítása szerint az afrikai maszkok segítettek neki megérteni, hogy mi is a feladata művészként: nem elsősorban az, hogy dekoratív képeivel szórakoztasson, sokkal inkább az, hogy közvetítsen az érzékszervekkel felfogható valóság és az emberi elme kreativitása között. 1907-ben elkészítette világhírű Avignoni kisasszonyok című művét – melyen a nők arcának maszkszerű ábrázolása egyértelműen a Trocadéróban látott kiállítás hatását hordozza magában -, és egyben lefektette a kubizmus alapjait. Későbbi munkáiban is rendre előjöttek az afrikai motívumok, remek szimbiózist alkotva a geometriára építő kubista ábrázolásmódjával.

4dc0c61c5fdb7f060c72bf3313aa6ab5

Matisse nemcsak a Trocadéro kiállításán keresztül tanulmányozta a távoli kultúrát, hanem egészen közelről is megismerkedett vele, amikor 1906-ban többek között Algériába és Marokkóba is ellátogatott. A kaland korábbi elképzeléseit nagyban felülírta. Ekkor készítette el Fiatal tengerész című művének két változatát is, melyeknek eltérő stílusa már az utazások során gyűjtött inspiráció beépülését tükrözi.

A modern irányzatok „Afrika-imádata” Amerikába is eljutott, éppen az előbb említett két festő, Picasso és Matisse, illetve egy fiatal tengerentúli tehetség, Max Weber (aki nyilvánvalóan nem azonos a közgazdásszal!) révén. Weber sok kortársához hasonlóan Párizsban kívánta belevetni magát a művészberkek legmélyebb bugyraiba, ahol Picasso és Matisse oldalán meg is találta számításait. Éppen ez a két művész vezette őt be az afrikai kultúra rejtelmeibe is, melyet inspirációként felhasznált munkája során.

Weber később visszatért hazájába, ahol galériájában, a 291-ben a kontinensen elsőként állította ki Picasso alkotásait, és egyben a kubizmussal is megismertette Amerikát – sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel. Bár az irányzat és Weber műveinek fogadtatása eleinte nem volt túl pozitív, ma mégis a legjelentősebb amerikai kubistaként tekintünk rá, és persze idővel a művészete is elnyerte a méltó elismerést: 1945-ben egy magazin már az “amerikai modernizmus úttörőjeként” említi őt. Néhány évvel később egy mexikói művésszel összefogva megnyitotta az USA első afrikai kultúrát, illetve művészetet éltető és elismerő kiállítását.

max-weber2

Az afrikai szobrok már csak azért is meghatározóak voltak a 20. század művészeinek életében, mert az emberábrázolásnak ugyanazt az absztrakcióját képviselték, mely a kortárs irányzatoknak is törekvése és jellegzetessége volt. A dada hívői számára a távoli hely azonban sokkal többet jelentett újszerű inspirációnál: számukra saját, megunt kontinensük friss és tradíciókban gazdag alternatíváját képviselte. Spontán, vibráló, élettel teli – ezt volt a szemükben Afrika.

Mindez a különböző művészeti ágak – tánc, zene, irodalom – vegyítéséből született új performanszok jellegét is meghatározta, nem kevéssé sokkolva a közönséget. A dadaisták célja éppen ez volt: az afrikai maszkokat, kifejezéseket, zenei elemeket és egyéb motívumokat eredeti környezetükből kiragadva átültették a nyugati művészetbe, ezzel provokálva a „konzervatív európaiakat”, görbe tükröt tartva eléjük és felhívva a figyelmet – szerintük – elavult szokásaikra, normáikra.

dada_3-2

Az irányzat centenáriumát ünnepelve idén egy berlini kiállítás is emléket állított a dadaizmus afrikai vonatkozásainak, már a címével is ráirányítva a figyelmet a dada koncepciójának megosztó jellegére. A DADA Africa – dialogue with the other arra utal, hogy az alkotók nem tekintették az afrikai kultúrát az európaival egy szintűnek, sokkal inkább egzotikumként, az alkotás passzív résztvevőjeként tekintettek rá. Ez a hozzáállás mai szemmel nézve egyértelműen a kulturális érzéketlenség iskolapéldája, védelmükben elmondhatjuk azonban, hogy számos dada művész valóban tisztelte és egyenrangúnak tekintette a távoli kultúrákat. Tristan Tzara például egyszer kijelentette, hogy Afrika a jövő kontinense.

Feltehetjük a kérdést: hol lenne most az európai művészet a dada nélkül? De ami még ennél is fontosabb: hol lenne most az európai művészet a világ többi kontinensének kultúrája nélkül? 

Szöveg: Alexandra
Képek: innen és innen.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s