Best of Rebellive 2016

Ez az év is eltelt, idén is sok-sok cikk került ki a kezeink közül és Ti 2016-ban sem okoztatok nekünk csalódást.

Óriási öröm, hogy egy ilyen masszív, összetartó közösséget sikerült kovácsolnunk veletek együttműködve, és hogy ekkora szeretet övezi munkánkat. Ebben az évben is végigkövettük a legfontosabb divateseményeket, reagáltunk a legnagyobb iparági változásokra, több fontos művészeti törekvést és izgalmas fiatal alkotót mutattunk be nektek és persze saját gyártású cikksorozataink sem maradtak el. Megszilárdult állandó csapatunk, vendégcikkekkel bővítettük repertoárunkat és több előremutató márkával dolgozhattunk együtt – e tevékenység terveink szerint jövőre egy új szintre fog lépni. Side projectjeink és featjeink révén több platformnak, intézménynek segítettünk ebben az évben.

Hamarosan érkeznek évvégi toplistáink, addig pedig mutatjuk, mely cikkek, összeállítások váltották ki a legtöbb reakciót belőletek és mely történések azok, amelyek fontos változásokat irányoztak elő 2016-ban. Gyertek!

Vagyunk-e azok, amik lehetnénk?

Tette fel a kérdést Blanka a rebellive zine első számának egyik legszükségszerűbb cikkében, mely ugyan 2015-ben látott napvilágot, a rebelliveblog.comon idén is rendre előkerült. A szöveg egy Einar Wegenerként született festőművészről szól, aki a világ első transznemű embere és aki kitolta az orvostudomány akkori határait, és ténylegesen alávetette magát a nemátalakító műtéteknek, amelyekkel az 1920-as évek végén még éppen, hogy csak kísérleteztek De őt ez nem érdekelte, azt akarta, hogy élesben is végrehajtsák a forradalmasítás előtt álló beavatkozásokat rajta, mert depressziója, ami abból fakadt, hogy sosem érezte jól magát bőrében, kezdett elhatalmasodni felette. (A cikket itt tudjátok újraolvasni.)

Gál Bettina: Inkább aludj!
Gál Bettina: Inkább aludj!

Divat és művészet találkozása

Talán már mondanunk sem kell, hogy a divat és a művészet találkozási pontjainak, egymásra hatásának bemutatása, valamint a divat művészetként való (újra)értelmezése és annak különböző manifesztációinak bemutatása fontos missziónk, amelynek jegyében számos saját gyártású cikksorozatot is indítottunk. Ilyen az Alexa által publikált Paint the dress is. A tavaly megkezdett rovat második része a francia haute couture divathét, a harmadik felvonás pedig a 2016-os F/W divathetek kapcsán, a New Yorkban, Londonban, Milánóban és Párizsban bemutatott őszi-téli darabok képzőművészeti aspektusait vizsgálva született meg. (2016-ban ezeken kívül írtunk többek közt Magritte és a kortárs fotográfia találkozásáról, a divat és a pop art keresztmetszeteiről, az utcai balett szépségéről, a Klimt festmények stylingjáról, Afrika és az avantgárd művészet kapcsolatáról, bemutattuk a Metropolitan Museum of Art könyvletöltős innovációját és a Manus x Machina tematikájú gálát, és persze vizuális rímekben sem szenvedtetek hiányt.)

veronique-branquinho

Feltörekvők vs. befutottak

A globális információdömpingben olykor előfordul, hogy nem tudjuk kiszűrni a számunkra fontos, érdekes művészi törekvéseket, pedig számos olyan feltörekvő alkotó van, aki érdemes arra, hogy megismerjük őket – ilyen például Hsiao-Ron Cheng, aki szürreális portréival képráztat el minket, Betsy Walton aki narratív-eklektikus mixekkel jelentkezik vagy Meghan Howland, aki a romantikus, naturális kompozíciók kreátora. Emellett, nagy örömünkre, szép számmal vannak olyan, nők által indított kezdeményezések is, amelyek – a művészet patriarchális meghatározottsága ellenére – immár elismert és befolyásos pályát fémjeleznek, a teljesség igénye nélkül például Marlene Dumas, Jenny Saville vagy Yayoi Kusama. Az Ivett által indított sorozatok cikkeit itt és itt tudjátok újraolvasni.

24758264215_1848eb884e_b

See-Now, Buy-Now

2016 egyik legnagyobb innovációja és legelterjedtebb beszédtémája a magyarul „nézd és vedd”-trend megjelenése volt; mint tudjuk, a dolog annyit takar, hogy adott bemutató után akár már másnap megvásárolhatjuk a látott ruhákat, míg erre eddig hónapokat kellett várni. Idén a kevésbé ismert brandek mellett igazán nagy nevek is csatlakoztak a mozgalomhoz: a Burberry, Tom Ford, Ralph Lauren, Proenza Schouler és Tommy Hilfiger is beállt az innovátorok sorába. Rizikós? Lehet. Megéri hosszú távon? Meglátjuk.

guccispringsummer17

If you steal, do it well

Blanka a Philosophy Magazine AW16-os számába publikált cikke is egy fontos jelenségre hívja fel a figyelmet, amelynek központjában a posztszovjet trend áll és az, hogy az olyan kreátorok, mint a Vetements tervezői a Szovjetunió alatti öltözködéskultúrát küldték fel a ready-to-wear és az haute couture elefántcsonttornyába; azt a stílusrendszert, ami diktatúra alatt, a szűkös anyagi helyzet által által született meg. Az egykori „vasfüggöny” nyugati oldalán a fashioniszták érthető módon látnak formabontó innovációt a szovjet munkásosztály újragondolt ruhadarabjaiban, viszont az szocialista blokkhoz tartozóknak – köztünk tehát nekünk is – nem kell túl sokáig nézegetnünk ezeket a kollekciókat ahhoz, hogy inkább saját múltunkat felfedezzük bennük. (A cikk egy része itt olvasható, a másik része pedig a Philosophy aktuális számában.)

bbdad

Hogyan legyünk kreatívok?

Klisé, de igaz: a művészvilágban, illetve a kreatíviparban nem egyszerű érvényesülni. Éppen ezért néha nem árt egy adag instant motiváció vagy éppen egy inspirációs löket az alkotói válság leküzdéséhez. Ehhez nyújtottunk nektek mankót néhány különleges és hasznos kötet bemutatásával. Mindezek előtt pedig azon elmélkedtünk, hogy megéri-e küzdeni az álommunkáért és hogy vajon mikor jelenthetjük ki, hogy megcsináltuk? (A téma cikkeit itt és itt találjátok.)

fashion-designing-professionals

Az MBFWCE legemlékezetesebb pillanatai

Idén is ott voltunk a MBFWCE-n, élményeinkről pedig egy exkluzív tudósítással számoltunk be. Tapasztalataink szerint noha van hová fejlődni, a közép-euórpai tervezők egyre merészebb, látványosabb, előremutatóbb kreációkkal igyekeznek feszegetni a konvencionális divatipar által szabott határokat. Az idei első és egyetlen hazai divathéten a nemzetközi események nyomvonalán járva – a tervezők nagy hangsúlyt fektettek a gender-kérdés boncolgatására, a feminin és maszkulin jellegek összemosásával vagy éppen kontrasztba állításával reagálva erre az egyre szélesebb rétegeket foglalkoztató kérdésre. (Éld át újra itt!)

trv9077

Interjúink közül kiemelkedik Birkás Monával való beszélgetésünk, akivel intermediális kísérleti installációiról, valamint a virtualitás egyre növekvő élményhalmozásának lehetséges ellenstratégiáiról diskuráltunk. A gonnabe művészekkel, fotósokkal készített beszélgetések mellett alternatív zenészekkel is interjúztunk, például egyik múzsánkkal, Bocskor Bíborkával.

img_9463

Természetesen sok-sok izgalmas sztori látott napvilágot mindezeken felül idén a blogon, böngészgessetek, keresgessetek a rebellive-en preferenciátok szerint. Hamarosan újra találkozunk, reméljük, velünk lesztek 2017-ben is!

Összeállította: Ivett

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s