RebelTravel: rapidrandi Koppenhágával

RebelTravel rovatunk következő állomása Koppenhága, egyik kedvenc skandináv városunk, amelyet nemrég egy néhány napos trip keretében fedeztünk fel.

Kezdjük ott, hogy Koppenhágába egyáltalán nem nehéz és drága eljutni, főleg, ha jó random tripes utazók lévén időben lefoglaljuk a repjegyünket és a szállásunkat. Sok jót hallottam már a városról, így nagyon kíváncsi voltam rá, úgyhogy nem apróztuk el, már a megérkezésünk estéjén belecsaptunk a lecsóba, de a java csak azután következett.

cph

Az időjárás nem volt a legkegyesebb hozzánk, bár hideg nem volt, inkább csak az eső szemerkélt és a szél fújdogált. Az airbnb-s szállásadónk nagylelkűen felajánlott reggelit is a közeli kávézóban, úgyhogy napjainkat finom lattéval és croissant-nal kezdtük. Első teljes napunkon átadtuk magunkat az úgynevezett buildingpornnak; jártunk a Grundtvig templomban, amely az expresszionista építészet egyik monumentális műremeke, aztán a botanikus kert következett, amelynek segítségével magunkba szívtunk egy kis természetet az urbánfless közepette.

bot

Sétáltunk az Amagertorv téren, s ha már ott jártunk, felugrottunk a Kinfolk múzeumba, amitől szinte szó szerint tátva maradt a szánk – eleve magazinőrültek vagyunk, a Kinfolk pedig az egyik örök favorit. A neves európai designerek keze nyomán formára lelt galleryben és office-ban tök kedvesen fogadtak minket, mi pedig – természetesen – körbefotóztuk a helyet, ahogy illik.

urbankinf

Ezt követően a kastélynegyedet jártuk be, majd átmentünk Christianshavn-ba, ami egy önjelölt autonóm városrész Koppenhágában. Lakói közül többen használnak gyengébb drogokat, de az erősebbeket tiltja a christianiai etika. Az ottaniak egyfajta anarchiában élnek, ami abszolút érződött is. Hippik, deszkások, graffitisek, fűillat – a területen nincs jelen semmilyen rendfenntartó hatóság.

ioio

jf

Több kézműves vállalkozás is működik arra. A dánok közül sokan egy sikeres társadalmi kísérletként tekintenek a negyedre, de a terület jogi státusza állandó viták tárgya, noha ezt a külföldi szemmel is haladónak tartott és felszabadult életmódot több helyi támogatja.

16976229_1429841887037440_975241449_n

A városi túrázás és esti sörözgetés után másnap a designné és a fenntartható építészeté volt a főszerep. Elsőként a Designmuseum Danmark felé vettük az irányt, amely a legnagyobb dán és nemzetközi platform az industrial design és az alkalmazott művészetek terén Skandináviában.

17012603_1429842773704018_1884007111_n-1

A múzeumban kiállított objektek, a könyvtár és az archívum egy központi kutatóbázisként is funkcionál a dán designtörténelmet megismerni, vizsgálni kívánóknak. Az intézmény a különböző múltbéli dokumentumokat és kortárs felfedezéseket vonja ernyője alá a tágabban értelmezett design kapcsán.

mon

Nem titok, hogy szék- és lámpafüggő vagyok, utóbbi szenvedélyemnek pedig szuperül hódolhattam a Designmuseumban, hiszen épp zajlik a The Danish Chair – An International Affair című időszaki tárlat. A szék az egyik legerősebb reprezentánsa a dán design alakulásának, az intézmény pedig ezt az izgalmas sztorit tárja elénk 110 darabos exkluzív kollekciójával.

ch

Miután megismertük a dán designtörténet legjavát, elugrottunk Veja cipőt venni és meglestük a kishableányt; a szobron potom 40 ember lógott, úgyhogy lehetetlen volt úgy lefotózni, hogy ne lógjanak bele a szelfibotok, de megcselekedtük, amit megkövetelt az íratlan turista szabályzat: láttuk a kishableányt.

Ebéd, kávé és telefontöltés után indultunk a Danish Architecture Centre-be, ahol a Wasteland című szuperérdekes kiállítást lestük meg (a tárlat április 17-ig még látogatható). A dánok – önmagukban – 1.3 millió tonna szemetet hasznosítanak; a kiállítás azt az építészeti gyakorlatban használt eljárást mutatja be a Landager Group segítségével, melynek révén a hulladék újra értékes forrássá válik az upcycling határainak feszegetésével és kelet-európai fejjel szinte döbbenetes innovációkkal.

A Wasteland révén megtudhattuk, hogy e fenntartható stratégiai folyamatban az anyagot nem csak újrahasznosítják, hanem egy önálló, „feljavított” minőségű anyaggá nemesítik. A kiállítás központjában hatféle anyagmegmunkálási procedúrát ismerhettünk meg, beleértve az üveggel, betonnal és a műanyaggal való kísérletezést. A dolog nem csak elméletben létezik, a fenntartható építészet Dániában valósággá ért: különleges urbánus terek, szociális segítő intézmények és egyéb fontos épületek létesülnek ma már az ökoépítészet révén.

hjjhb

Miután a múzeumshopot is bejártunk, tökvéletlen rábukkantunk egy street food hangárra és ha már ott voltunk, belekóstoltunk az ottani kínálatba; egy hatalmas teret kell elképzelni, ahol egymást érik a különböző kajás és piás standok, különféle nemzetek kulináris különlegességeit és street food specialitásait prezentálva. A gyors vacsi után egy ablakban cigizős-borozós-dumálós este következett, majd átdobtuk magunkat az utolsó napra.

17006256_1429843363703959_1919921551_n-1

Másnap a reggeli után megindultunk a Koppenhágán kívül eső ARKEN múzeumba, ami hiába van messze, must-see annak, aki a városban turistáskodik. A magam részéről leginkább a GOSH! Is It Alive? című időszaki tárlat miatt voltam felfokozott hangulatban (de nyilván Ai Wei Wei és Damien Hirst sem hagyott hidegen), és azt kell mondanom, kicsit sem csalódtam. A kiállítás 31 nemzetközileg elismert művész hiperrealista munkáján keresztül teszi fel a kérdés: mi az élő és mi a halott? Mi mesterséges és mi a valóság? Az izgalmasan installált terekben úgy bukkannak fel a szobrok és egyéb kevert médiumú alkotások, hogy első pillanatra valóban elbizonytalanodunk, hogy ki/mi is áll mellettünk.

kjkjkj

A humanoid alkotások technikailag, pszichológiailag, biológiailag és művészetileg is számos kérdést dobnak az arcunkba, mialatt egyfajta fanyar irónia és méla melankólia lesz úrrá rajtunk. Robotok, replikák, klónozás, sci-fi, sokoldalú testnarratívák, nemiség, a realista ábrázolás kortárs metódusai egy bizarrul éles szemszögből – aki teheti, augusztus 6-ig mindenképpen nézze meg a kiállítást, és ha már ott van, a Light in Darkness fényinstallációit se hagyja ki!

kl

A kortárs testvalóságok után a klasszikus szobrok felé orientálódtunk és végignéztük a Thorvaldsens Museum monumentális szoborkreációit (igen, minden porcikámmal vonzódom a szobrokhoz). Kávé, séta és irány a reptér.

2121

A dánok egyébként nagyon kedvesek, segítőkészek és persze stílusosak, az utcák tiszták, a terek és épületek gyönyörűek, minden automatizált, a tömegközlekedés kiszámítható (a buszok tényleg óramű pontossággal járnak), az árak pedig cseppet sem vészesek, de persze nem kelet-európai volumenűek. Koppenhága, hamarosan újra találkozunk!

 Szöveg és képek: Ivett

 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s