Winifred Knights, az elfeledett zseni

Halála után hetven évvel került reflektorfénybe az a sokáig figyelmen kívül hagyott művész, akinek munkái maradandó nyomot hagytak a század eleji brit művészetben.

Ami viszont még lényegesebbé teszi Winifred Knights szerepét az nem más, mint hogy annak az útnak rakta le alapköveit, melynek segítségével a női művészek előrébb juthatnak az elismerés felé. De ki is volt Winifred Knights? Felvilágosult angol úrinő? Gyermekeket nevelő háztartásbeli, ahogy azt a kor által előírt szabály diktálta? Netán festőfeleség? Igazából mindegyik és egyik sem. Művész volt. És nem is akármilyen.

10-winifred-knights

Generációjának egyik legígéretesebb festőjeként tartották számon. Műveiben mesteri finomsággal és ösztönös intelligenciával vegyítette a reneszánsz korabeli festők gesztusait a modernista jegyekkel, létrehozva egy izgalmas hibriditást – egy olyan vizuális nyelvezetet, melyben reform módon keveredett az akademista stílus a feltörekvő irányzatok karakterisztikájával.

unnamed
Vázlat

De, ha ennyire markáns képviselője volt az akkori brit festészetnek, akkor miért nem emlékszünk rá? Bocsánat, emlékszünk rá. Úgy, mint Sir Thomas Monnington első feleségére. Pedig más okból kifolyólag is illene róla beszélnünk. Ő volt az első nő, aki elnyerte a rangos római ösztöndíjat a British School at Rome-ban mesteri festményével, Az özönvízzel, mely most a TATE falán foglalja méltó helyét.

Winifred 1899-ben, liberális középosztálybeli szülők első gyermekeként látta meg a napvilágot. Apja és anyja mélyen hittek elsőszülött lányuk tehetségében. Kapcsolatban álltak a Fábiánus Társasággal, mely egy angol szocialista értelmiségi mozgalom, és a forradalom helyett reformokkal volt hivatott előremozdítani a szociális érdekeket. A mozgalom hitt a nők gazdasági függetlenségének kivívásában és ez is ösztönzőleg hatott az ifjú Winifredre, hogy elinduljon művészi pályáján. Később műveiben vissza is köszön a nők társadalmi szerepének vizsgálata.

1915-ben beiratkozott a Slade School of Artba, ahol szigorú tanári kezek irányítása alatt bontogatta szárnyait. Végigjárta a szokásos utat; először csak rajzzal foglalkozhattak a diákok, s csak ezután nyertek bebocsátást a festőterembe. Habár tehetségét elismerték, nem volt könnyű dolga. Képzeljük csak el, hogy milyen lehetett akkor nőként jelen lenni egy férfidominanciával igencsak túlcsordult művészvilágban!

Szinte a saját bőrén tapasztalta meg az első világháború borzalmait. Épp villamoson utazott, amikor robbanás érte a közelben levő Silvertown lőszergyárat. A történések traumaként hatottak rá, felfüggesztette tanulmányait, egy időre vidékre költözött. Az átélt borzalom idővel alkotásra inspirálta. Megszületett Az özönvíz, s ez festmény lett a belépője a British School at Rome-ba 1920-ban – e rangos elismerést előtte nő még sosem kapta meg.

Festményén rémült férfiak, nők és gyermekek menekülnek a pillanatokon belül elérkező dagály elől. A kín szinte tapintható az arcokon, miközben a kétségbeesés merevíti ki a gyötrődő testeket. Mi nézők pedig szemtanúi vagyunk a történelem végének. A kép egyik legmegkapóbb figurája az a nőalak, aki még épp hátratekint a nyomába érő szörnyűségre, de mozdulatában már ott a menekülés. Ha jobban megfigyeljük, felfedezhetjük benne a művész vonásait. Talán nem véletlen, hiszen Winifred tudatosan „festette bele” saját magát, rokonait, ismerőseit képeibe.

Az özönvíz
Az özönvíz, 1920

De kanyarodjunk picit vissza arra az időszakra, amikor a világháború borzalmai elől vidékre utazott. A Worcestershire farmra vonult vissza unokatestvéreivel. Akkori munkái a vidéki élet lenyomatai, híven tükrözik minden momentumát. Nagy hatással volt rá, művészetére és értékrendjére imádott nagynénije, a szüfrazsett Millicent. Valószínű, hogy ő segített felszínre hozni Winifred valódi énjét, a laza, bohém ruhákat viselő, középen elválasztott hajú, Modigliani múzsájára emlékeztető nőt. 1918-ban megerősödve, megszilárdulva tért vissza a Slade-re, hogy befejezze tanulmányait.

Szentháromság, 1924

Munkái jellegzetes motívumaiként megjelenik a háború és béke, város és vidék, és a férfiak és nők társadalmi helyzetének, a női önszerveződéseknek sokszor metaforikus, művészi szintű vizsgálata.

Ösztöndíja felért egy jutalomjátékkal, hiszen azoknak a reneszánsz művészeknek a technikáit tanulmányozhatta és tanulhatta meg, akiket mélyen tisztelt és akik a  Quattrocentro mesterei voltak. Knights lelkiismeretes és szorgalmas munkába kezdett, perfekcionizmusától vezérelve a legapróbb részleteket is megfigyelte a műveken, hogy ne csupán leutánozza, hanem megértse, befogadja és magáévá tehesse a stílusjegyeket, melyekből aztán saját festői nyelvezetét is kialakította. Remek példa erre a Kánai menyegző, mely szintén önéletrajzi elemekkel átszőtt munka, egyfajta családi metamorfózis. Szentháromság című munkája is egy nagyon ígéretes jövő zálogaként kecsegtetett. A festmény a nőket ünnepli és egyben egyfajta elmélkedés is a női újjászületésről.

Kánai menyegző, 1923

Knighst Londonba való visszatérése után még rövid ideig élvezhette a siker ízét, de ez nem tarthatott soká. A tökéletességre való törekvés mentálisan leterheltté tette, emellett egy halva született gyermek tragédiáját is hordoznia kellett. Habár fájdalma idővel enyhült és gyermekáldás is kísérte házasságát, mégsem tudott felülkerekedni meglévő szorongásain és az elvárásokon, melyekbe testileg és lelkileg is belerokkant. Végül 1934-ben Knights mindent feladott, majd 1946-ban házassága is szétesett.

i7497

Fiatalon, 47 évesen összeomlott, halálát agydaganat okozta. Szomorú véget ért egy olyan ígéretes jövő előtt álló művész élete, akit generációjának egyik legígéretesebb festőjének tartottak és tartanak számon ma is. Halála után hét évtizeddel rendezték meg különleges retrospektív kiállítását, tisztelegve az első nő előtt, aki tehetségével nagyon hamar kivívta magának az elismerést, de drámai gyorsasággal vége szakadt pályájának, és aki korát meghaladva bebizonyította, hogy a nőknek is van helye az elismert művészek között.

Szöveg: Mihucza Niki

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s