Tőkereakciók és alternatív kultúrsznobok

Korábban azt gondoltam, hogy ha pro-kontra listát készítek az időkapszulában ragadt, mégis eszményi nyugalmat árasztó vidéki atmoszféra és a vérbő dinamikával zakatoló, multikulti világvárosi feeling előnyeiről, akkor egyértelműen az utóbbi fog felülkerekedni. Ma már a helyzet nem ennyire egyértelmű. Ahogyan az sem egészen tiszta, hogy mikor merre billen nálam a mérleg nyelve (vagy kell-e neki egyáltalán), ha az alternatív közegről vagy az elitkultúra törekvéseiről van szó. 

Úgy tűnik ugyanis, hogy rá kell jönnünk végre arra, hogy nem elég feketébe és fehérbe öltöztetnünk a világo(unka)t; nem lehet valaki pusztán vidéki vagy budapesti, spirituális vagy empirista, kreatív vagy üzleti szemléletű stb – mindezek együttesen, a folyamatos tapasztalások és expresszív behatások révén járulnak hozzá személyisége alakulásához.

Mint tudjuk, Pierre Bourdieu úgynevezett tőkeformákat definiált, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen jártasságok birtokosai lehet az egyén – beszélhetünk kulturális tőkéről, egészségtőkéről, kapcsolati tőkéről stb. Ahhoz, hogy az egyes tőkéket magunkénak tudjuk, speciális készségekre, tudásra, érdeklődésre van szükségünk.

A tőkeforma-elmélethez igazodva alkotta meg Steve Redhead a szubkulturális tőke fogalmát, amely – csakúgy, mint az elitkultúra – kiszorítja köreiből a kívülállókat, egy-egy sajátos csoportot teremt a közös nyelvhasználat, öltözködés, fogyasztói magatartás, érdeklődési kör és egyebek révén; vagyis a tagokat közös kulturális értékek kötik össze. A későmodern médiavalóság, élén a világhálóval, pedig természetesen jelentékenyen részt vesz a csoportszervezésében, sőt, bizonyos szempontból inkább megalkotja vagy felül is írja azokat.

De mégis hogyan? A világhálón létrejött és folyamatosan fejlődő közösségi médiatér új tőkeformákat kínál mindenkinek, beleértve az outsider közeget és a feltörekvő niche ágazatot is, létrehozva számukra egy új, egy másik nyilvánosságot, ahol a karakteres vizualitás és a jellegzetes storytelling kapja a főszerepet. Olyan, eddig nem tapasztalt, neten kibontakozó csoportokat (és ezzel együtt csoporthierarchiákat) alkotva így, amelyek tele vannak önreflexióval és metamedikus akciókkal. Ezek a folyamatok persze a marketingeseknek előtt sem maradnak láthatatlanok. Ha a divat berkeiben nézelődünk és a Bow & Drape, a Glossier vagy a Mansur Gavriel brandeket vesszük alapul, láthatjuk, hogy az elmúlt pár évben ezt a jelenséget kihasználva igen erős közösséget építettek brandjük mögé.

Eszközük a markáns online jelenlét egy transzparens, niche marketingstratégiával kiegészítve, mely egy karakteres, szinte személyes, baráti retorikával vonzza be az érdeklődőket. Sikerült azonosítaniuk egy tőkeerős vásárlóréteget így, mely igencsak érdekelt a márkaidentitásban, de konkrét, vizuálisan megjelenő stílus helyett inkább egy úgynevezett eszmét képvisel öltözködésével. Egy többféle tőkét birtokló vagy azt felülíró, eltörlő, öntudatos és/de önironikus csoport ez, mely a sokoldalú viselkedésmintája ellenére expresszív online jelenléte miatt egyre jobban beazonosítható, megcélozható.

A divatot alapvetően az alsóbb osztályok, populáris színterekbe és alternatív szubkultúrába oltott dinamizmusa táplálja, azonban egyre inkább az figyelhető meg, hogy az alternatív közösségek privilegizált szerepet kapnak és azonosulási mintákat hoztak az úgynevezett elitrétegek számára is, így a folyamat valamelyest megfordul, a körforgásban résztvevők száma pedig egyre nő.

Hogy mennyire érzik magukénak például a posztszovjet gördeszkás feelinget a Vetements-viselők nagypolgári ,,luxusvadászai”, az egy másik esszé témája lehetne. Az viszont mindenképp elmondható, hogy a divat ezen mechanizmusa idővel segít szélesebbre nyitni a piaci ollót a kisebb és kevesebb lehetőséggel bíró underground brandek számára is, aminek valószínűleg kollektív haszna is lehet.

Szóval a tőkék cserélődnek, formálódnak, egymással gazdagodnak. Üzleti tárgyalások, véletlen szülte Opera-büfés beszélgetések, high-end üzletekben tett látogatások során magam is tapasztalom ezt. Természetesen maradok a helyemen (közvetítőként) és a partnereim is saját berkeikben mozgolódnak tovább, de talán sikerül árnyalnunk egymásnak a másik léttereit, és hozzájárultunk a fent említett körforgás mozgásban tartásához.

A témánk szempontjából érdekes az a változás is, melyben az otthon és a munkahely többé nem egy fix pontot jelöl, hanem felkínálja számunkra a ‘digitális nomád’ szerepkört mint full-time elfoglaltságot. Ingázunk, költözünk, utazgatnunk, felfedezünk, tapasztalunk – dolgozunk. Több várost, régiót is magunkénak érzünk; és mivel a digitalizáció és virtuális felhalmozás révén letölthetővé, mixelhetővé és szabad felhasználásúvá vált a „világ”, a kultúrához való hozzáférés rendszere átalakult. Az elején felvetett vidék-nagyváros dilemma kapcsán pedig elmondható, hogy noha még mindig nagy a szakadék az urbánus miliő és a vidéki élet közt a piaci helyzet, a fogyasztás és az életminőség kapcsán, az látszik, hogy a kisvárosi, szerényebb attitűd és a dinamikus, nagyvárosi életmód kreatív együttlélegzése, a folyamatos „határátlépés” támasz lehet egy öntudatos, mégis alázatos egyéniség kialakulásához, melyre a kreatív világ egyre nagyobb igényt mutat.

Vagyis – ideális esetben – jó, ha tudjuk, hogy honnan jövünk, de ez ma már senkit nem érdekel. A kísérletező kedvű kulturális kreatívok demokratikusan igyekszenek befogadni a többi csoport léthelyzeteit, hogy közös kulturális szubsztanciákat hozzanak létre és közös értékek révén definiálják önmagunkat ebben az intermediális performanszban – amit mi egyszerűen csak életnek hívunk. És ami reméljük, a széthúzó politikai rezsimek törekvése ellenére hamarosan Magyarországon is teret nyer, de nem az indokolatlan pózerkedést erősítve.

Szöveg: Zahorján Ivett

A cikk szerkesztett angol változata a Philosophy Magazine aktuális számában olvasható.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s