Van hozzá közöd?

Kérdezi Ingrid Sjöstrand svéd írónő. Verse súlyosan komoly üzenettel bír. Az emberi viszonyokról, kapcsolatokról elmélkedik. Arról, ami összeköthet vagy éppen eltaszíthat egymástól minket. Nemtől, kortól, szexuális orientációtól függetlenül. Mondanivalójának fókuszában mindannyiunk közös ügye áll. Ismét reflektálunk az elmúlt hetek, hónapok magyarországi történéseire, melyet legélesebben a CEU-ügy és civilek ügye gerjesztett, hogy ne vesszen a feledés homályába.

Minden jel arra mutat, hogy a társadalmi nemi egyenlőtlenségek és az üvegplafon nemcsak mese vagy fiktív hiszti, hanem módszeresen fixált status quo. Aktuális politikai rendszerünk másodrendű állampolgároknak tekinti a nőket, illetve csak a heteroszexuális nőket tekinti értékesnek, de őket is csak bizonyos konzervatív, a patriarchátusba passzoló hierarchikus feltételek mellett.

Ha társadalmunkon belül a nőknek csupán másodlagos és alárendelt szerep jut egy heteronormatív közegben, akkor milyen szerep jut a szexuális kisebbségekhez tartozó nőknek, akik horribile dictu nem a „klasszikus” normát erősítik? Azoknak a nőknek, akiknek szinte a létezéséről sem akar tudomást venni a rezsim és inkább pánikot, gyűlöletet kelt ellenük. De azokat sem kíméli, akik pártolják a nem megfelelő „elemeket”, és nőként mernek kritikusak lenni a rendszerrel szemben.

„Rendszeridegen” nők

Az LBT (leszbikus, biszexuális, transz) nők érdekeit képviselő szervezet konkrétan csak egy darab van Magyarországon, a Labrisz Leszbikus Egyesület. Azért jött létre, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a nők szexuális kisebbségeinek hátrányos megkülönböztetésére és tegyen ez ellen.

Közösségépítő, a szexuális kisebbségekhez tartozó nők láthatóságát erősítő, kulturális töltetet is hordozó civilszervezet ez, melynek olyan nők a tagjai, akik aktívan tesznek a közösségükért, mert fontos nekik annak létezése, megtartása, valamint az, hogy a többségi társadalom valós és árnyaltabb képet kapjon az LBT nőkről.

Teszik mindezt belső motivációtól vezérelve, ami egy aktivista identitást teremt. Ők azok a nők, akik napról-napra, hónapról-hónapra folyamatosan foglalkoznak a közösségük ügyeivel. Mindezt önkéntes alapon, mindennapos munka mellett. A Labrisz egyik fő profilja a közösségépítés, a biztonságos és inspiráló női terek megteremtése, melyek mindegyike olyan feminista kultúr-rév, ahol szabadon megmutatkozhat az LBT nők sokszínűsége és sokrétűsége.  Persze a szervezői, közösségi feladatokba bárki bátran becsatlakozhat, sőt! A legfelemelőbb az lenne, ha minél többen vállalnának aktív szerepet és velük együtt vinnék tovább a közösség ügyét. A jelszó még mindig változatlan: We can do it!

A Labrisz aktivistái mindezek emellett a szélesebb társadalommal való dialógus ügyét is az egyesület zászlajára tűzték, ami sokszor árral szembeni rafting, erős politikai sodrásban. Mert habár a leszbikusoknak (és a szexuális kisebbségeknek) sikerült bekerülni a köztudatba, attól még ugyanúgy akadnak nehézségek. Nem csupán az elfogadásban. Vannak, akik még mindig nem értik: a létezés nem lázadás.

A magyar állam nem támogatja a szexuális kisebbségek jog- és érdekvédelmét, a nők elleni erőszak elleni küzdelmet, meg úgy általában az emberi jogi tevékenységeket sem.

Így a Labrisz Egyesület fenntartásához is hatalmas kitartásra van szükség. A forráshiány, emberi erőforráshiány és a társadalmi megbecsülés hiánya mind nehezítő tényezők. De akkor hogyan lehet fellépni egy ilyen kormányzati rendszerrel szemben, ellen? Van-e bármilyen nyomásgyakorló eszköz a Labrisz vagy a többi szervezet kezében? Jelen rendszer egyetlen valódi ellenzéke a velük szemben kritikus civilek. Nem véletlenül akarják tönkretenni őket. És amit egy ilyen kormány uralkodása alatt tenni lehet, az elsősorban a közösségépítés és közösségerősítés. Ezért (is) számít a Sisterhood!

És lehet tiltakozni. Jelen lenni és összefogni más szervezetekkel. Szolidaritást vállalni olyan ügyeknél is, ahol a kormány diktatórikus törekvései ellen fel lehet lépni. De valamit nagyon szem előtt kell tartanunk:

„…Ha rendszerváltást akartok, nemcsak kormányváltást, ahhoz kellenek a nők is, és kell az a szemléletváltás, amelyben mindenki, minden döntéshozó, intézményvezető, cégvezető foglalkozik „nőügyekkel”. Ha nő, ha férfi…” (A Labrisz nyílt levele 2017. április 19.)

Szolidaritás és közös ügy

Szükség van az összefogásra, ez az alap. Mert van egy közös ügy. Közös ügyért tenni csak közös erővel lehet. És ebből nem szabad kihagyni a nőket sem. Szexuális orientációtól, kortól, külső és belső adottságoktól függetlenül. Égetően szükséges megteremteni azokat a feltételeket, amiben a nők is aktív résztvevői tudnak lenni a változásnak. És itt nem csupán a számszerűségről van szó, hanem a szabad véleményformálásról is, ami halló és értő fülekre talál. Történhet úgy is változás, hogy a nőknek megint csak másodlagos háttérbe szorult szerep jut. De annak már megint mi értelme? Csupán reprodukálódna mindaz, amit eddig a rendszer képviselt, csak kicsiben. Mert, ha a nők nem kapnak lehetőséget arra, hogy beleszólhassanak, merre haladjon a világ, akkor újfent ugyanazt a mintát követjük. A következmények viszont egyaránt érintenek férfiakat és nőket is.

Tovább gondolva: mindenkire szükség van, akinek nem tetszik a rendszer. A rendszernek legyünk idegenek, ne egymástól idegenüljünk el. Jogunk van felemelni a hangunkat és véleményt formálni arról, ami nem jó. Arról, ami nem tetszik. Arról, amin változtatni kell. Mert változásra, sőt váltásra van szükség a rendszerben. Közös kiállásra egy közös ügyért. Egy olyan ügyért, ami mindannyiunk ügye. Mert a nőügy közös ügy.

„Van hozzá közöd, mit csinálok ? És hogy mit gondolok? Van hozzá közöm, mit csinálsz? És hogy mit gondolsz? Van közünk egymáshoz? Hozzám, hozzád, mindenkihez, aki véletlenül épp itt él, épp most és akitől függ, hogy mi lesz a világból? Van közünk egymáshoz, talán, igen.” (Ingrid Sjöstrand)

Nem talán. Biztos!

Szöveg: Mihucza Niki, képek: Erdélyi Tea

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s