Gyorstalpaló kezdő divattervezőknek – 1. rész

Nemrégiben publikáltunk egy cikket, melyben a magyar és picit a külföldi divatvalóságon merengtünk a USE unused márka hirtelen megszűnése kapcsán. A Facebookon jeleztétek, hogy divattervezőként hiányoljátok a szakmai útmutatást a megváltozott piaci helyzetben való túléléshez. Eddigi tapasztalataink alapján néhány pontban összeszedtük, melyek azok az alapdolgok, amelyre érdemes kezdőként vagy fiatal márkaként figyelni (amennyiben túl vagy a gyakornokságokon – apropó, erről is jön majd egy bejegyzés).

Ezek tényleg olyan alapdolgok, amelyekkel lehet, sokatok már tisztában van, de mi azt látjuk, hogy még mindig vannak olyan szegmensek, amik átgondolást, újratervezést kívánnak. Az online gyorstalpalót folytatni fogjuk, a következőkben már konkrét példákkal és egy-egy releváns ponthoz tágabb értelmezést adva próbálunk segíteni a magyar gonnabe divattervezőkön. Jöjjön tehát a basic csomag!

1.  Alapanyagok

Erre a részre mindig kiemelt figyelmet fordítotok, amikor megkerestek minket, a divatbemutatók goodiejaiban lapuló sajtóanyagoknál is külön bekezdést kapnak a matériák. Nincs is ezzel gond, hiszen tényleg releváns dologról van szó. Szerintünk azonban érdemes minden kollekció előkészületénél felmérni a keresletet és a kínálatot, megismerni az anyag természetét, viselkedését, illetve átgondolni, hogy az adott sziluett karakteréhez hogyan járul majd hozzá vagy adott esetben mennyiben vesz el belőle. Nem minden a mennyiség! Inkább legyen kevesebb, de minőségi és átgondolt az anyagkoncepció. A kezdetekkor nem kell spanyolviaszt szarni, maradhatsz a bevált klasszikusoknál, amiket applikációkkal, mintákkal és izgalmas szabásvonalakkal még mindig különlegessé tehetsz.

2. Méretek és hordhatóság

Ha már hordhatóság! Több potenciális designer vásárlótól hallottam, hogy nagyon szívesen támogatná a hazai divatpiacot és venne magyar tervezői darabokat, de sajnos kevés az olyan kreáció, amely méretben és fazonban univerzálisan viselhető a 20-on túli vagy az S-esnél nagyobb mérettel rendelkező réteg számára. Nem akarok senkit százalékokkal fárasztani, de jellemzően nem a fiatal, egyetemista korosztály áldoz designer darabokra és a népesség nagyobb része nem vékony és nyúlánk alkat. Érdemes ezt figyelembe venni a tervezéskor és az adott kollekcióból néhány kulcsdarabot elkészíteni olyan fazonnal, amely viselhető az előbb emlegetett vásárlók számára is. Amennyiben mód és lehetőség van rá, nem árt kommunikálni, hogy bizonyos feltételek megléte mellett lehetőség van custom made-re is. Továbbá a praktikum, a hordhatóság, a kényelem ne csak mint hangzatos hívószavak kerüljenek elő, figyelj arra, hogy a mindennapi élet megpróbáltatásainak megfelelő darabokat tervezz! Piacra dobás előtt teszteld: szúr-e, tudsz-e benne mozogni, bírni fogja-e a megpróbáltatást stb. Nagyon fontos, hogy megtaláld a legmegfelelőbb mintavarrót, modellezőt, szabászt, varrodát, hiszen ezzel kapcsolatban is a profizmusra kell törekedni, mert általában a legtöbb retail pont vagy szemfüles, divatorientált vásárló kiszúrja, ha valami szarul van elkészítve. Még egy mondat: ami a kifutón extravagáns és Insta-worthy, azt a hétköznapokon általában kihívást jelent viselni. A vad és arty kreációkat csoportosítsátok külön.

 

3. Sajtókapcsolatok

Már a kezdetektől érdemes elkezdeni a jó viszony kialakítását a sajtóval, úgyhogy mielőbb állítsd össze a sajtólistád, ha még nem tetted. A folyamatos kapcsolattartás alapvető fontosságú, ne legyen teher a pontosan összeállított, helyesen és gondosan megírt, megfelelő méretű és igényes képanyaggal ellátott sajtóanyagok kiküldése. A blogok és magazinok így fogják megismerni a munkásságod, így tudják nyomon követni a fejlődésed. Nem kell azonban egyből kiakadni, ha az első press anyag kiküldése után elmarad a dübörgő sajtóvisszhang: a nagy glossyk is pénzből élnek, ami azt jelenti, hogy csak a legérdekesebb, legelőremutatóbb kezdeményezéseket tudják lehozni szerkesztőségi anyagként. Kezd a kicsikkel, aztán szervezz sajtótalálkozót, mutasd meg, mid van, nyújts élményt, érintkezési pontot – ha többen vagytok egy showroomban, akkor akár közös bulit is tarthattok. A többi pedig – ha jó vagy és kitartasz – jönni fog majd, csak légy türelmes és figyelj oda, miket adsz ki a kezedből!

4. ID és célcsoport megtalálása

Talán fentebb kellett volna erről írnunk, hiszen egy márka életében az identitás megtalálása, megfogalmazása és a targetálás kulcsszereppel bír. Vonulj kicsit félre és gondold át, miért hoztad létre a márkát, mit szeretnél elérni vele, kiknek szánod a darabjaid, milyen reális célokat lőhetsz be, hol szeretnél lenni félév múlva, kiknek szánod a kreációidat, mik az erősségeid és mik a gyengeségeid. Légyszi, azon lépj túl, hogy a modern nagyvárosi nőknek tervezel – pontosabb adatok, viselkedési minták, korosztályi besorolás stb kell, ezek meghatározását egy piackutatással, igényfelméréssel érdemes elkezdeni.

5. Arculat és vizualitás

Még mindig sokszor találkozunk olyan kampányképekkel, lookbookokkal, arculatokkal, amelyekkel egyszerűen nem lehet versenybe szállni, nemhogy a külföldi, de a magyar piacon sem. Egy jó stáb megtalálása nem mindig egyszerű, főleg, ha az embernek jól át kell gondolnia, mire költ és hogyan csoportosítja a büdzséjét, de addig, míg nincs meg a profi külcsíny, addig sajnos – sok esetben – érdektelen a belbecs. Nézz szét kreatív szakemberek portfólióit bemutató oldalakon és kérj többféle ajánlatot, ha pedig fotósra, egyszersmind egy konkrét stábra van szükséged, és korábban láttál már minőségében számodra ideális anyagokat, ne fájjon elkérni a másik tervezőtől a kontaktokat vagy személyesen megkeresni az adott stábtagokat. Ha gondod adódik ezzel, kérd inkább hozzáértő vagy közös ismerős segítségét, minthogy valami olyanért fizess és olyannal vesződj, amiben később csalódnod kell. Ne feledd, az arculat az, amivel elsőnek találkozik a vásárló a honlapodat, közösségi oldalaidat böngészve, úgyhogy a komplex, jól átgondolt, esztétikus és a mai trendekbe illeszkedő vizualitás aranyat ér.

6. Online marketing

A közösségi média hozzáértő menedzsmentje, a weboldal/webshop Google-baráttá tétele, a digitális PR és úgy en bloc az online jelenlét precíz megtervezése, sikeressé tétele, szinten tartása is olyan dolgok, amelyekre már az induláskor érdemes időt, energiát és hát sajnos pénzt áldozni. Talán nem vagy még abban a helyzetben, hogy egy nagy ügynökség vegye kézbe az online marketinged, de kérlek, legalább arra figyelj, hogy ne egy kommunikációból elégtelen barátnőd próbálkozzon ezzel, mert a) időpocsékolás, b) sok esetben ciki is. Nyilván egyszerűbb egy általad már ismert arccal dolgozni, de akkor legalább egy olyannal kezdj egy együttműködni, aki tudja, mit csinál, dolgozott már ilyesmiben vagy legalább up-to-date az online trendek terén. A web és a közösségi média kapcsán is elmondható, hogy könnyebb egy-egy újonnan induló platformot egységessé, látogatottá tenni, mint egy elcseszettet visszahozni és sikert csiholni mellé, persze jobb későn, mint soha. Nézz körbe, hogy kik és milyen eredményekkel dolgoznak, aztán kezdj relevánsan, egyedi megoldásokkal nyomulni!

 

7. Külföldi terjeszkedés

„Természetesen a jövőben szeretnék majd a külföldön is értékesíteni” – olvashatjuk, hallhatjuk a veletek készített interjúinkban. Nyilván. Persze. Alapvető, hogy szeretnél. Ki ne szeretne? Csodálkozom, hogy egyáltalán feltesszük ezt a kérdést. A lényeg az, hogy ahhoz, hogy ennek a mondatnak értelme is legyen, először a legalapvetőbb dolgokat kell rendbe tenned a márkádnál és elsőrangú minőséget, kiforrott identitást, átgondolt árkoncepciót (stb) kell prezentálnod. És az, hogy megfelelsz az itthoni piac elvárásainak, nem jelenti azt, hogy a külföldi mérce szerint is releváns vagy. Szomorú vagy sem, ez a valóság. Külföldön másként élnek, vásárolnak, viselkednek az emberek, nagyobb a verseny és nagyobb a piac. Ha valaki szerencsés és ismerősi vagy szponzori támogatás áll rendelkezésére, annak nyilván könnyebb a dolga, de sajnos ezt a magyarországi divattervezőknek csupán kevés százaléka mondhatja el magáról. Állíts össze egy jó kis portfóliót, megkereső levelet profi fotókkal, és ne a globális gigahírű multibrand store-okra vagy showroomokra lőj, a kisebb régiók kisebb üzleteivel kezdj, vagy legalábbis ezeket is vedd fel a listádra. Amennyiben lehetőséged van rá, utazz a célországba és nézz szét, kopogj be néhány helyre a cuccaiddal vagy keress/hívj fel divateseményeket szervező vállalkozásokat – akár már a szomszédos vagy közeli országokra is gondolva. Pályázgass külföldi pályázatokon is! Ehhez biztos akadnak még kommentek értékesítői oldalról, nekünk most ehhez hasonló javaslataink vannak eddigi tapasztalataink alapján.

8. Magyar retail

Értékesítsek-e magyar multibrand üzletben vagy sem? – tehető fel joggal a kérdés. Egy rövidebb időintervallumra érdemes kipróbálnod, a tesztidőszak után már okosabb leszel. Az biztos, hogy több emberhez érnek el a kreációid, hogy ennek aztán hosszútávon milyen gyakorlati, anyagi haszna van, az shoponként, koncepciónként, márkánként eltérő. Ha úgy döntesz, menjen, már csak a megfelelő store-t kell megtalálnod, amely tényleg képes eladni a dolgaid, nem húz le és nem bullshitel, hanem tényleg megvan a kialakult, igényes, tőkeerős vendégköre. Ja, de az egyáltalán nem biztos, hogy be is vesz. Mindenesedre csináld meg magyarul is azt a penge portfóliót, kérdezz körbe az adott üzletről és tapasztald meg, jó-e vagy sem. Sajna erre nincs előre megírt sikerrecept.

9. Selfmarketing

A 21. század egyik kulcsszava a selfmarketing vagy selbranding, egyesek szerint enélkül lehetetlen ma már egyről a kettőre lépni; muszáj jelen lenni, muszáj véleményt formálni, muszáj sok emberrel kontaktban lenni, muszáj erős Insta profillal rendelkezni. Van benne igazság, mondjuk mi sosem tudtuk ezt az arcbatolós öntömjénezést tolni, de nyilván a gondosan felépített selfbranding nem is erről szól. Ami minket illet és ami talán nektek, divattervezőknek is megfontolandó lehet, mi a továbbképzésben, az innovációk befogadásában és sajátos alkalmazásában, a hitelességre törekvésben, a kevesebb több elvén működő selfbranding konceptben hiszünk, és ha ismertek engem, minket, a blogot, talán el is hiszitek ezt nekünk. Ez talán nem generál sokszázezres figyelmet, de legalább valahol értéket képvisel és a fogyasztókat intelligens lényekként kezeli.

10. Összefogás

Már a fentiekben is emlegettük, hogy amennyiben valami kapcsán kérdésed támad, ne átallj tervezőtársaidhoz fordulni. Légy Te az a rebellis egy, aki fogja magát és megbontja ezt az egymást kibeszélős, irigykedős, szakmaiatlan rosszakarást, ami manapság érzékelhető ebben a szakmában – tisztelet persze a kivételnek. Az is működő modell tud lenni üzletileg, ha összefogtok többen, többféle műfajban alkotók, és nyittok egy saját showroomot egy átgondolt koncepció szerint, amit menő programokkal, ügyes kommunikációval és minőségi kiszolgálással tesztek figyelemfelkeltővé.

Tudjuk, sok a mindennapi teendő és fizetnivaló, a magyar rögvalóság sem kecsegtet sok jóval, de fel a fejjel, ha elhatároztad, hogy ez a Te utad, azt a visszajelzést kaptad szakmai oldalról, hogy jó vagy, akkor légy szorgalmas, türelmes és naprakész, mert a dolog nehéz, de nem teljesen reménytelen.

Szöveg: Zahorján Ivett

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s