Szívbemarkoló sors divattal narrálva

Manapság szinte mindennap hallunk felkavaró történeteket, de ami a most következő cikk alanyával történt, az talán több, mint felkavaró. Sokkoló, hátborzongató, kegyetlen és szomorú. Bow Kum sztorijára egy Taylor Ormond nevű divattervező irányította ismét a figyelmem. Hogy hogyan? Mondom. De először elevenítsünk fel egy szomorú igaz történetet.

Az 1888-as születésű Bow Kum sorsa talán akkor pecsételődött meg végérvényesen, amikor apja, miután Kínából Amerikába költöztek, néhány dollárért eladta őt rabszolgának San Francisco-ban. Később, 1907-ben Low Hee Tong vette meg őt háromezer dollárért, aki a Hip Sings és a Four Brothers bandák tagja volt. Tong négy évet élt Bow Kummal, aztán letartóztatták. Bow életének ez a szakasza is több ponton ijesztő: elképzelni is nehéz, milyen lehetett fiatal lányként eladva lenni egy idegen országban, majd egy veszélyes bandataghoz kerülni „kedvesként”; egy olyan valakihez, akinek nemigen kellett elmagyarázni, mit jelent a prostitúció, a szerencsejáték és a drogkereskedelem. Mivel Tong nem tudott házassági szerződést kötni Kummal, a lány egy keresztény misszionáriushoz került, aki szinte minden idejét azzal töltötte, hogy megvédje és kiszabadítsa a rabszolgalányokat a fogságból.

Ezt követően alanyunkat egy rivális bandatag vette feleségül, nevesül Tchin Len, aki New Yorkba vitte őt mint hitvesét. Tong újra feltűnt a színen és kompenzációt követelt Lentől, hiszen „sokat fektetett” a lányba, de Len elutasította és nem fizetett neki. A valódi borzalmak csak ezután kezdődtek. Tong értesítette bandáit, hogy igazságtalanság érte és elpanaszolta a sérelmét, igazságot követelve. Miután Len emberei ignorálták a követelést, bandaháború vette kezdetét. Néhány nappal később, egészen pontosan 1909 augusztusában Bow Kumot brutálisan meggyilkolták Mott Street-i otthonukban. A testét a fürdőszobában találták meg vérbe fagyva és megcsonkítva – többször szíven szúrták, az ujjait levágták, majd a szájába gyömöszölték. A kínai negyedben zajló háború még több mint egy évig dúlt, a problémát az amerikai és a kínai kormány végül együttes erővel oldotta meg.

Bow Kum szívbemarkoló történetének állít emléket és az 1950-es években élt bátor háziasszonyok viseletére – akik a korban kényszerítve voltak munkahelyeik elhagyására és arra, hogy visszatérjenek a házimunkához – reflektál Taylor Ormond legújabb öltözéksorozata. Taylor idén végzett a Fashion Institute of Technologyn, előtte pedig a Central Saint Martins padjait koptatta. A kollekcióhoz készült fotók és videó helyszíne egy mosoda, amely egyrészt utal a Tongok által elhíresült Chinese Laundryra (szlengszó a prostitúcióra) és a háziasszony lét egyik legjellegzetesebb aktusára, vagyis a mosásra.

Impresszív.

Bedtime Stories from Taylor Ormond on Vimeo.

Szöveg: Zahorján Ivett

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s