Serendipia: Carolina Chocron kollázsai a TOBE Galleryben

A kollázsművészet rajongóiként egyáltalán nem meglepő, hogy kedvenc hazai galériáink sorában régóta szerepel a TOBE Gallery, mely éppen e technika zsenijeit helyezi a figyelem középpontjába idén augusztusban. A nyár utolsó hónapja tehát tartogat még artisztikus élményeket; a Carolina Chocron alkotásait bemutató tárlatot pedig egy, a maga nemében egyedülálló workshop is kiegészíti majd.

Carolina Chocron argentin művész munkái a minket körülvevő valóságot kérdőjelezik meg. Fantáziadús, szerethetően szarkasztikus munkáiból nem hiányzik sem a humor, sem pedig az intellektus. Egy-egy mű megalkotását hosszas kutatás, gyűjtögetés előzi meg, majd következhet a kivágás, a darabokra bontás, illetve az összeillesztés folyamata; a fragmentáció és a reainkarnáció.

Carolina művészete bizonyítja, hogy néha a legegyszerűbb dolgokban rejlik a legnagyobb csoda – a kollázsok esetében a papírban, melyből bármi életre hívható, amit a művész megálmodik. Az alkotás során textúrák, minták, formák, színek és kontúrok találkoznak, elevednek meg. Ezekből a találkozásokból ideák születnek, a legegyszerűbb elemek is értelmet nyernek, miközben meghitt, személyes diskurzust alakítanak ki a szemlélődővel.

Képesnek lenni arra, hogy értékes dolgokra bukkanjunk ott is, ahol ennek igazán kicsi a valószínűsége: ezt jelenti a „serendipity” kifejezés, és ezt rejti magában a kiállítás elnevezése, a Serendipia is. Egészen hétköznapi elemek – képek, papírdarabok, apró tárgyak – adják fel eredeti helyüket, jelentésüket, rendeltetésüket, hogy kombinációjukból valami egészen új szülessen, sajátságos varázslatot hívva életre. A Buenos Aires-ben élő és alkotó művész egy tudatalatti játékra invitálja a közönséget: képein a konkrét absztrakttá, az ismert pedig ismeretlenné válik, a cél pedig az, hogy a néző eggyé válhasson a képekkel, önfeledten átadhassa magát az impresszióknak.

Mit jelent a kollázsművészet az alkotó számára? Életet. Visszatekinteni a múltra, felépíteni a jelent. Carolinának ez egyedülálló élvezet, mely egyszerre önkifejezési mód, ugyanakkor az az egyetlen életstílus is, melyben létezni tud. A kollázskészítés az emberi lét metaforájává válik a művészetében: az egyes elemek keresik egymást, találkoznak, szimbiózist alkotnak, vagy éppen darabokra szakadnak, a folyamat végén azonban egészen új értelmet nyernek. A kollázs a „megtalálásról” szól, mind a művész, mind pedig a néző számára. Egy játék, melyben a papír a játékszer, a művész pedig a játékmester.

Carolina kollázsai kézzel készített, klasszikus művek, melyek a modern és a retró között képeznek izgalmas átmenetet, éppen ezért örökérvényűek: tökéletesen egybeolvasztják a múltat és a jelent, tartalmuk pedig a jövőben sem veszít majd relevanciájából. Szereplői túlnyomórészt nők, az elmesélt történetek pedig egészen egyszerű momentumok humorral, abszurditással és elvontsággal fűszerezve. A művész viszonylag nagy, üres terekkel operál a képein, melyek segítenek a figyelmet a kollázsok főbb mondanivalójára – az egészen apró elemekből felépülő fókuszpontokra – irányítani. Az alkotások utazásra invitálnak, rejtett üzeneteket adnak át, és ami a legfontosabb: hagyják, hogy elvesszünk a részletekben, miközben szép lassan összeáll a végső üzenet.

9

3

A Serendipia 2016. augusztus 10-től szeptember 8-ig tekinthető meg a TOBE Galleryben. A galéria ezzel párhuzamosan egy izgalmas kollázskészítő workshopra invitálja a technika rajongóit: augusztus 9-én és 10-én részeseivé válhatunk az egyedülálló alkotási folyamatnak. A workshopot Carolina Chocron és a TOBE Galleryben korábban szintén kiállító Amalia Pereira vezeti, így mi is betekintést nyerhetünk a kollázsok univerzumába. A foglalkozás végére a résztvevők Carolina és Amalia útmutatásával elkészítik a saját kollázsukat. A workshopra július 18-ig tudtok jelentkezni. Még több információért, részletekért látogassatok el az esemény Fb oldalára!

13502512_1110861025621852_9026210336384006301_o

Szöveg: Alexandra
Képek: TOBE Gallery

Mermaids and Color Fields: kiállítással egybekötve mutatja be legfrissebb számát az Artlocator magazin

Ma este debütál a legfrissebb hazai kortárs művészeti magazin, az Artlocator tavaszi-nyári lapszáma, amely ezúttal a festőiség és az absztrakció viszonyrendszerére fókuszál, s két, alapvetően a világhálón terjedő szubkultúra, a seapunk és a vaporwave sajátszerűségeivel ismerteti meg az olvasót. A közel 200 oldalas, többféle papíron megjelenő kiadvány tartalmi gerincét továbbra is napjaink vizuális kultúrája adja, de témái között a divat, a dizájn, a tárgykultúra, a zene és a gasztronómia is megjelenik, mindez az adott területek releváns szakértőinek bevonásával, közreműködésével.

„Olyan kreatív projekteknek, újszerű alkotói együttműködéseknek szeretnék teret és megjelenési lehetőséget kínálni, amelyek a kortárs művészet új aspektusaival ismertetik meg az olvasót” – mondta Inemesit Etentuk, az Artlocator főszerkesztője. A 2015-ben indult magazin immáron országos terjesztésű, kétnyelvű kiadvány, amely egyedülállóként a kortárs művészeti magazinok piacán kiterjesztett valóság-tartalommal (AR) is rendelkezik. Mindemellett igencsak határozott karaktert adó szerkesztési elvek mentén készül: amellett, hogy a legfiatalabb művész generáció bemutatására fókuszál, saját gyártású fotósorozatait, cikkeit egyedülállóan kreatív alkotói együttműködések jellemzik.

artlocator_magazine_no2_preview_nosalty_w

Az Artlocator egy friss, fiatal és izgalmas brand. Alapítóinak célja az ismeretterjesztés és a kultúraközvetítés, missziója pedig, hogy a művészeti szcénát 21. a századi eszközök és a technológia segítségével mutassa be a szakma és a nagyközönség számára, s egyfajta iránytűként működve segítse az eligazodást a kortárs vizuális kultúra útvesztőjében online és offline. Az Artlocator ernyője alá tartozik az azonos nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazás is, amely a Budapesten zajló kortárs képzőművészeti eseményekről és kiállításokról tájékoztat új módon, naprakészen, könnyedén böngészhető formában. Az Artlocator ugyanakkor egy félévente jelentkező szuperigényes nyomtatott magazin, amely a kiterjesztettvalóság-tartalmaknak köszönhetően a médiapiacon ismert nyomtatott periodikáknál jóval hosszabb élettartammal büszkélkedhet. 

artlocator_magazine_no2_preview_eder_tranker_w

A magazin legújabb száma a festőiség és az absztrakció viszonyrendszerére fókuszál, s két, alapvetően a világhálón terjedő szubkultúra, a Twitteren elindult, majd komplett életstílussá dagadó seapunk és a vaporwave sajátszerűségeivel ismerteti meg az olvasót. Többoldalas interjú olvasható Bernáth Dániellel és Erdélyi Gáborral, továbbá bemutatkozik Keresztesi Zsófia és papírból készülő konceptualista talált tárgyai, valamint Makai Mira és kerámia objektjei, Pápay Fanny grafikáin pedig a web 2.0 előtti időszak netművészete elevenedik meg. A Tranker Katáról szóló íráshoz Éder Krisztián készített érzékeny és rendhagyó portrékat. Fehér Dávid cikke a táblakép, az absztrakció és általában a festői hagyományok helyét kutató Katharina Grosse munkáival ismerteti meg az olvasót, Sárvári Zita válogatásában pedig nyolc fiatal magyar fotós legújabb művei kapnak helyet. A kiadvány Szombat Éva rendhagyó fotósorozatával a horrorpunk képi világát járja körbe, míg egy cikk ennek a különleges szubkultúrának a miliőjét tárja fel, amelyhez exkluzív AR tartalmak is kapcsolódnak. Az Artlocator címlapján Puklus Péter fotója látható.

al1

Az Artlocator szoros és személyes kapcsolat kialakítására törekszik olvasóival, közönségével, ezért a magazin bemutatójához egy saját szervezésű kiállítás is kapcsolódik. A május 25. és június 4. között látogatható, Mermaids and Color Fields című válogatásban a magazin aktuális számában szereplő tizenöt fiatal képzőművész alkotásait vonultatja fel, melyek között fotók, printek, kollázsok, videómunkák és objektek egyaránt láthatók. A kiállítók a következők: Bernáth Dániel, Ember Sári, Erdélyi Gábor, Éder Krisztián, Hencz Péter, Keresztes Zsófia, Klenyánszki Csila, Ladocsi András, Makai Mira, Nemes Márton, Pápay Fanny, Puklus Péter, Sziládi Mónika, Szombat Éva, Varga Anna.

A kiállításmegnyitó és lapbemutató party ma este hétkor kezdődik az A38 Hajó Galéria és borterasz részében.

Haute-á-porter: új trend a magasdivatban?

Lassan igazi trenddé válik, hogy a ready-to-wear kollekciók magukon viselik az haute couture jegyeit: gazdagon kidolgozottak, a művészeti alkotásokhoz hasonlóan megragadóak és impresszívek, egyedülálló megoldásokkal tűnnek ki. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mi is a különbség az haute couture és a pret-à-porter között, ha a határok szinte minden egyes ready-to-wear divathéttel egyre inkább elmosódnak?

Erre keresi a választ a belgiumi Hasseltben található divatmúzeum nemrég megnyílt kiállítása, mely igen találóan az Haute-á-Porter címet kapta. A tárlat a couture és a ready-to-wear modern kapcsolatát elemzi, olyan egyedülálló és kiemelkedő darabok bemutatásán keresztül, melyek mind sziluettjeiket, mind a kreatív megoldásokat tekintve egyértelműen kiemelkednek a nagy nemzetközi divathetek ruhatengeréből.

haute a porter3

De mi is az az haute couture? A szó a magasszabászat francia megfelelője, és alapvetően egy olyan kategóriát jelent, melyet az egyediség, a részletekbe menő kidolgozottság és a drága anyagok jellemeznek. Az haute couture darabok sokszor egyedi rendelésre készülnek, one-of-a-kind darabok, éppen ezért az áruk is ehhez a sajátosságukhoz igazodik.

Az egyes kreációk gyakran hosszú hetekig, hónapokig készülnek, kézzel varrva, festve, dekorálva – sokszor több ember dolgozik rajtuk/velük szimultán. Látható, hogy jó biznisznek hangzik a couture világában mozogni, azonban nem mindenki élhet a csábító lehetőséggel: ahhoz, hogy egy designer ebben a kategóriában alkosson, egy bizottságnak, a Chambre Syndicale de la Haute Couture-nek kell ezt engedélyeznie, természetesen a divatház részéről néhány feltétel teljesítése után. Ilyen kikötések például, hogy a divatháznak évente két kollekciót kell bemutatnia, melyek egyenként legalább 35 outfitet vonultatnak fel, illetve egy műhellyel is rendelkezniük kell Párizsban. Hát, sok sikert az előírások megugrásához!

haute a porter6

Ezzel szemben a RTW – még akkor is, ha ugyanúgy high fashion ruházatról beszélünk – egyfajta tömeggyártmánynak számít az haute couture-ral szemben, mely szélesebb rétegek számára elérhető, és kevesebb energia-, idő- és pénzbefektetéssel jár előállításuk. Fontos azonban ebben a kategóriában is kitűnni a versenytársak közül, így nem meglepő, hogy előtérbe kerültek az egyre extravagánsabb, kidolgozottabb darabok, illetve a felejthetetlen, sokszor performansz-jellegű runway designok, melyek még feljebb pozicionálják az adott brandet. Egy idő után azonban arra lettünk figyelmesek, hogy a nagy igyekezet eredményeként sokszor a RTW bemutatókat nézve is haute couture élmény várja a közönséget.

haute a porter7

Viktor&Rolf, Saint Laurent…  Csak néhány példa azon tervezők közül, akik kreációikkal a legutóbbi szezonban megnyitották a kapukat az haute couture és a ready-to-wear között. A lista azonban nem ér véget velük, hiszen a Dior, a Chanel, a Dries Van Noten és sok más brand is gyakran egyensúlyozik a két high fashion kategória határvonalán. Többek között ezeknek a márkáknak a munkássága is jól példázza azt, hogy ezek a szimbolikus határok szép lassan elmosódnak, életre hívva egy újabb, egyelőre csak látens igényeket kielégítő, fiktív kategóriát, az haute-á-portert.

A belgiumi kiállítás április 2-től szeptember 11-ig látogatható.

Szöveg: Alexandra
Képek: innen.

100 éves a British Vogue!

Valószínűleg nem tudnánk még egy magazint említeni, amely olyan hatalmas szereppel bír – és mindig is bírt – a divatújságírás területén, mint az ikonikus Vogue. A Condé Nast egyik legjelentősebb kiadványa a világ 21 országában jelenik meg hónapról hónapra, hasábjain pedig az aktuális trendek és szenzációk fogalmazódnak meg körbejárva a divat, a kultúra, az életstílus, sőt, helyenként a politika területeit is.

A Vogue magazin története Amerikában kezdődött 1892-ben, majd 1909-től a Condé Nast támogatásával kezdett megnőni a szerepe – a bevétellel és az eladott példányszámokkal egyenes arányban. A magazin főszerkesztői között olyan ikonokkal találkozhattunk, mint Diana Vreeland, Grace Mirabella vagy – a jelenleg is aktív – Anna Wintour, akinek neve és összetéveszthetetlen stílusa napjainkra gyakorlatilag összefonódott a „divat” kifejezéssel.

Amerikán kívül elsőként Nagy-Britanniában jelent meg a magazin, mely verzió kiadását elsősorban pénzügyi okokból engedélyezték az első világháború ideje alatt, 1916-ban. Igen, jól számoltok – és persze cikkünk címe is elég beszédes -, éppen 100 éve! A centenárium persze kellően színvonalas megemlékezést kíván, így meg sem lepődtünk, hogy a divatvilág jelenleg a British Vogue és a 100. születésnap körül forog.

Egyébként az angol Vogue a szigetország legprofitábilisabb magazinja, világszinten pedig az amerikai és a kínai Vogue után a divatmagazin-család legsikeresebb kiadványa, ami már önmagában is kiemelkedő eredmény.

Anne Gunning in Jaipur

A Vogue 100: A Century of Style, azaz A divat egy évszázada elnevezésű kiállítás a British Vogue 1916-os alapítása óta felhalmozott fotóanyag legjavát mutatja be.

A Condé Nast archívumának több mint 280 nyomtatott és kiállított darabja a világ egyik legmeghatározóbb fashion kiadványának történetét meséli el. A londoni National Portrait Gallery és a brit Vogue közös szervezésében megrendezett esemény természetesen a nem mindennapi évfordulót ünnepli.

David Hockney, Peter Schlesinger, Maudie James

A Vogue sosem egyszerűen a divat Bibliájaként funkcionált, sokkal inkább egy életstílust közvetített, melynek szerves részét képezte a mindennapokra, a politikára, a világ történéseire való reflektálás is. Megteremtett egy világot, melyhez mindenki tartozni akart, és amelyhez a magazint lapozgatva tartozhatott is.

A brit Vogue hasábjairól az elmúlt 100 évben nem hiányoztak az aktuális kultúra és divat legjelentősebb szereplői, a divatanyagok összeállításában pedig ikonikus fotósok és modellek működtek közre.

A kiállítás keretében újraélhetjük a Vogue UK egy évszázadának legmeghatározóbb pillanatait olyan fotósok tolmácsolásában, mint Irwing Penn, Herb Ritts, Mario Testino vagy Tim Walker. A képeken megelevenednek olyan alakok is, mint Charlie Chaplin, Fred Astaire vagy Diana hercegnő.

A kiállítás egyébként május 22-ig látogatható, ha Londonban jártok, mindenképp nézzetek be! Ja, és még a végére: boldog szülinapot Vogue UK!

Képek: innen

Szöveg: Alexandra

RebelChart 2015 – A legjobb hazai kiállítások

Ismét eljött az év vége, így újra aktuálissá vált a rebellive évet összegző toplistáinak összeállítása. Első körben összegyűjtöttük nektek, hogy 2015-ben mely hazai kiállításokat kedveltük a legjobban. Reméljük, hogy ti is jó sokat kipipáltatok közülük!

10. Szubjektív realizmus a MAMŰ Galériában

A 2015-ös évet egy igazán egyedülálló kiállítással nyitottuk, mely a szubjektív realizmust mutatta be. A minikiállítás a Damjanich utcai MAMŰ galériában valósult meg, melynek egyedülálló légköre határozottan hozzáadott az élményhez. A szubjektív realizmus – mint neve is mutatja – a valóságot veszi alapul, ám azt a művészek egyéni megfigyeléseikkel gazdagítják, saját szemüvegükön keresztül mutatják be a közönségnek. A Szubjektív Realisták 2012-ben alakult alkotócsoportjának kiállítása határozottan jó évnyitó esemény volt, melyről akkor mi is beszámoltunk.

szubjektiv realistak

Kép forrása: MAMŰ Galéria

9. Rembrandt és a holland arany évszázad a Szépművészeti Múzeumban

2014. október 31-én nyitott a Szépművészeti Múzeumban a holland aranykort és Rembrandtot, illetve más kiemelkedő alkotókat bemutató kiállítás, mely egyedülállóan átfogó és rendszerezett képet adott az 1600-as évek holland művészetéről. A nagyszabású tárlat önmagában is hiánypótló volt, emellett pedig egy korszak lezárultát is jelentette: 2015 februárjában a kiállítás végével a Szépművészeti Múzeum is bezárta kapuit egy időre. Az elméletileg három éven át tartó rekonstrukció a magasművészet iránt rajongók számára minden bizonnyal egy örökkévalóságnak fog tűnni – a várakozást azonban megkönnyíti, hogy közben számos más intézmény és art központ is igazán izgalmas eseményekkel vár minket, pótolva a Szépművészeti hiánya okozta űrt.

remdbrandt

Kép: innen.

8. Kép és képtelenség, Capa Központ

2014. november 17-én nyílt meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban az első, kifejezetten a kurrens technológiákra koncentráló kiállítás, melynek célja az volt, hogy bemutassa a leginnovatívabb és újszerűbb, a látást és a megfigyelést segítő eszközöket, egyfajta technológiai víziót megjelenítve. A Kép és képtelenség interaktivitását adta, hogy a látogatók nemcsak megtekinthették, hanem ki is próbálhatták a különböző installációkat, ezzel szemlélő helyett az alkotás folyamatának résztvevőjévé váltak. Az egyedülálló kiállítást 2015 márciusáig lehetett megtekinteni.

kep es keptelenseg

Kép: innen.

7. Rippl-Rónai és Maillol, Magyar Nemzeti Galéria

Mindig nagyon izgalmas, mikor két kiváló ember inspirálja egymást, és még jobb végignézni az efféle “kollabok”, egymásra ható erők által kreált alkotásokat. Éppen ezért szeretjük a legendás művészbarátságokat, és azt, amikor egy alkotó munkássága katalizátorként hat egy hasonlóan gondolkodó, szintén zseniális elme művészetére. Ennek fényében jött létre a Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai József és Aristide Maillol kapcsolatát bemutató tárlata, az Egy művészbarátság története, melyet 2014. december 17-től 2015. május 17-ig tekinthettünk meg.

ripplronai

Kép: innen.

6. Az 5. Textilművészeti Triennálé

Az idén megrendezett Textilművészeti Triennálé – mely immár az ötödik ilyen esemény volt – az Imago címet kapta, mely fantázianév az ábrázolást, a képalkotást, a művészeti módon való megjelenítést hivatott szimbolizálni. A szombathelyi triennálén tizennyolc ország 168 alkotója mutatkozott be, így számokkal is alátámaszható, hogy egy igazán jelentős, a maga nemében egyedülálló eseményről van szó, mely a textilművészet különböző ágait és azok sokszínűségét ismerteti meg a közönséggel.

textilmuv

Kép: innen.

5. Art Market, Millenáris

Nem a hagyományos értelemben vett kiállítás – inkább nevezhetjük képzőművészeti vásárnak -, azonban a művészvilág igen jelentős programja a 2011-ben létrejött Art Market Budapest, ami mostanra az egyik legvárósabb művészeti eseménnyé nőtte ki magát. Ha idén lemaradtatok volna, jövőre is lesz lehetőségetek pótolni a mulasztást októberben.

artmarket.JPG

Kép: innen.

4. Chagall álomvilága Pécsen

Chagall álom ihlette művészetébe idén a mi is betekinthettünk a pécsi Janus Pannonius Múzeum szervezésében. Április 28-tól október 31-ig látogathattuk meg a világ egyik legsokoldalúbb és legkiemelkedőbb alkotójának munkásságából nyílt tárlatot, mely az Odüsszeiához kapcsolódó litográfiákat, a Párizsi Opera mennyezetének megújításához készített tervrajzokat és különböző vázlatokat vonultatott fel.

chagall

Kép: innen.

3. El Kazovszkij a Magyar Nemzeti Galériában

2015. október 30-tól egészen 2016. február 14-ig tekinthetitek meg El Kazovszkij munkásságát és életét feldolgozó kiállítást a Magyar Nemzeti Galériában. A túlélő árnyéka címen futó tárlat El Kazovszkij orosz származású alkotó életművét mutatja be. A merész formák és harsány színek egyvelegéből kialakult és a punk irányzat inspiráló hatását magán viselő jellegzetes stílus igazi art felüdülést jelent. A bemutatott 400 alkotás pedig éppen elég ahhoz, hogy körvonalazza a titokzatos, rebellis művész féktelen életét.

kazovszkij.jpg

Kép: innen.

2. Rocío Montoya a TOBE Gallery-ben

A kollázsművészet rajongójaként számomra az év egyik legizgalmasabb eseményét Rocío Montoya kiállítása jelentette a TOBE Galleryben. A HARMAT néven futó kiállítás a spanyol művész természetközeli, álomszerű inspirációval átszőtt alkotásait vonultatta fel, melyek átmenetet képeznek a fotográfia, a digitális technika és a hagyományos kollázs módszer között.

artist-rocio-montoya-x-the-no-names-2

Kép forrása, ill. még több munka a művésztől: itt

1. Ludwig Goes Pop

Az idei év legmenőbb – emellett pedig leginkább hype-olt, és nagyon-nagyon várt – kiállítását a Ludwig Múzeum hozta tető alá: a Ludwig Goes Pop a pop-art színes alkotásait mutatja be, olyan emblematikus művészek tolmácsolásában, mint például Andy Warhol. A korábban már a kölni és bécsi Ludwig Múzeum által is bemutatott tárlat nálunk október 9-én nyitotta meg kapuit, kiegészülve az irányzatban tevékenykedő magyar és kelet-európai alkotók műveivel. A kiállítás január 3-áig még látogatható, ha kedvet kaptatok egy kis popos művészeti felüdüléshez!

ludwig goes pop

Kép forrása és még több információ: itt

Szöveg: Alexandra

Levél a Jézuskának: rebellis kívánságlisták 2015

Drága Jézuska! Ismét itt az évvégi hajrá, de hiába a rengeteg cikkírási és ajándékvásárlási kötelezettségünk, idén sem maradhat el a mi ,,kis” kívánságlistánk kedvenceinkről. Az alábbi termékeknek és eseményeknek már csak a gondolata is laktat, mint a bejgli. Vágyakozzatok velünk!

WISHLIST #1 – Bea

2015-ben fedeztem fel magamnak a Weekday ékszereit. Ezidáig nem fektettem nagyobb hangsúlyt a kiegészítőimre, de szeretném, ha ezentúl a Weekday letisztult formavilágú gyűrűi és nyakláncai mindennapi kellékeimé válnának. Ugyanilyen hirtelenséggel kaptam rá a Cheap Monday flegmán ironikus világára és a Monki bohókás hangulatára. Jelenleg erősen szuggerálom ezt a Cheap Monday ceruzaszoknyát és ezt a dadaista kuszaságot idéző hátizsákot a Monkitól, hátha a fa alá kerül valamelyik. Cipőmániás sem voltam különösebben, amíg meg nem láttam az idei évem szerelemcipőjét a Lost Ink kínálatában. 

A karácsonyi kívánságlistám egyetlen elérhetetlen elemeként álljon itt ez a Religion kabát, ami valószínűleg akkor sem lehetne az enyém, ha életem végéig a karácsonyfa előtt állva áhítattal bambulnék bele a gyertyafénybe.

wishlist1

WISHLIST #2 – Blanka

Azt gondoltam, ha már úgyis csak álmodozunk, álmodjunk nagyot, ezért az én kívánságlistám első helyén a Saint Laurent teljes AW15-ös kollekciója áll. Nem tudnék kiemelni egyetlen darabot vagy szettet sem belőle, ez a glam rock-grunge-heroin chic egyveleg mindig is a kedvencem lesz, és Hedi Slimane pont olyan eleganciával álmodta újra ezt a vonalat, hogy a teljes kollekció instant imádatomra talált.

Magyar tervezőktől az aktuális szerelmem Daubner Anna csillogós pólója, tök jó lenne ebben átlépni 2016-ba, valamint továbbra is nagyon szimpatizálok a Mama Kin kiegészítőivel, a jellegzetes karperceik bármikor szóba jöhetnek. Ha pedig az öltözködéstől kicsit eltekintünk, szívesen megtalálnám a fa alatt a Cereal magazin legújabb, Párizsról szóló utazási kiadványát, valamint annak is nagyon örülnék, ha már most biztosan lenne bérletem a Bánkitó Fesztiválra.

wishlist2

WISHLIST #3 – Kata

Eddig is lenyűgöztek a COS visszafogott, letisztult termékeiről készült anyagszerűséget és színeket hangsúlyozó minimalista termékfotók, és most, hogy megnyílt a márka új, budapesti store-ja, még inkább elgondolkoztam azon, hogy milyen szuper lenne egy ilyen minőségi ruhadarabot birtokolni. Most erre a homokszínű gyapjú pulóverre esne a választásom. Régi vágyam már egy minőségi fekete bőrkabát, átmeneti időszakban vagányul feldobná a ruhatáramat. Kezdetnek ez a H&M Biker Jacket igencsak kapóra jönne.

A „táskaparkomnak” sem ártana már egy frissítés, most ezt a Lee Coren clutchot választanám, ami remekül elnyelné kacatjaimat, ám eszképista tájkép printjével mégis egy kitűnő statement darab lenne számomra. Nagy szükségem lenne továbbá egy karórára, s mivel szeretem az egyszerű darabokat, ez a kellemes barnás színű Komono óra pont jó is lenne. A Just Kids után kihagyhatatlannak érzem Patti Smith idén megjelent önéletrajzi könyvét, az M Traint. Rengeteg inspirációt tud adni, ha kedvenc művészeink pályafutásának kezdeteiről, akadályairól, és azok megoldásairól olvashatunk.

Imádom a stílusos és frappáns illusztrációkat, mindenképpen szeretném pár ilyennel feldobni az otthonomat; Lieke van der Vorst Tuinkas és Yelena Bryksenkova Green Thumb című képét elengedhetetlen darabnak érzem mostani hangulatomhoz.wishlist3WISHLIST #4 – Laura

Az indián asszonyok bölcsessége a világ szépségéről és az élet titkáról című könyvet már megkaptam, s nehéz helyzetekben a bibliám (főleg mert anyukám ajándéka), s mivel én már nem kérhetem karácsonyra, nektek ajánlom. A könyv mellé Isabel Marant SS16-os, a Palais Royalban bemutatott kollekcióját szeretném, amely csaknem egyedülálló ízléssel ötvöz bennszülött és törzsi motívumokat; kényelmes, elegáns, vad, és szép… Újra megjelent Zemlényi Zoltán Hoppárézimi! című bestsellere, amely rettentő gyerekkori balesetének, fantasztikus akaraterőről és életkedvről tanúskodó felépülésének és csodálatos barátainak kalandos története. A szerzőt megtaláljátok Budapesten, a Deák téren, ahol maga árulja könyveit: garantált egy ölelés, egy közös fotó, és egy életre szóló lecke az élet szeretetéről.

Mop Mop funk/afro/jazz zenéje régóta a kedvencem, azt a dzsungelhangulatot idézik, amelyben eszét veszti az önmagát viszonylag józannak ismerő, koncerteken finoman, félig outsiderként, a fal mellett meghúzódó hallgató, és háncsszoknyát vagy valami olyasfélét szeretne húzni, de azonnal. Most jelenik meg ötödik stúdióalbumuk, azt szeretném nagyon, de nagyon! Szeretnék egy hetijegyet (és egy teljes heti vendéglátást mellé Londonban) a Victoria and Albert Museum Shoes: Pleasure and Pain című kiállítására, amely még kb. másfél hónapig látogatható. Ránk fér egy kis cipőtörténelem, irány London!

Végül, ám elsősorban: az illat. Frederic Malle új parfümjét szeretném kérni, mert Malle-nak már a nagyapja is eleget tudott az illatokról, ő alapította a Christian Dior parfümcéget, igazán vágyom tehát a Portrait of a Lady nevű, állítólag a lélek illatát idéző parfümre. 

wishlist4

WHISLIST #5 – Alexa

Mikor elkezdtem azon agyalni, hogy mi is kerüljön a karácsonyi kívánságlistámra, az a hatalmas meglepetés ért, hogy hirtelen nem jutott eszembe semmi. Váratlan fordulat, de azt hiszem, az elmúlt hetekben mindent beszereztem magamnak, amire vágytam… Azért persze kis gondolkodással sikerült néhány, ha nem is must-have, de „jó lenne, ha lenne”- elemet összeírnom, ami még bőven beférne a fa alá!

Egyértelmű, hogy a Monki márkanévnek szerepelnie kell a listámban, bár annyira imádom az összes darabjukat, hogy választani sem könnyű közülük. Az ajándékkártya személytelen? Nem baj, bármikor jöhet! Ezzel a rózsaszín dresszel és az unikornisos zoknival egyetemben. Gondolom, a kora reggelek nem csak nekem jelentenek irritálóan repetitív, soha véget nem érő szenvedést… Mégis feldobná a hajnali rituálékat, ha a szokásos kávéadagot egy negatív hangvételű életbölcsességgel ellátott bögréből fogyaszthatnám el, de akár a napközben időnként előtörő antiszociális hangulat mellé is remekül passzolna egy ilyen szuper, szókimondó kiegészítő. A DVA kreációival úgy vagyok, hogy imádom az összeset, de mindig alkotnak valamit, ami még jobban tetszik, mint  a korábbiak. A kedvencem azonban valószínűleg örökké a hologramos gymbag marad – és egyben a karácsonyi listám fénypontja is, minden értelemben. 

Szőrös szőnyeget minden padlóra! Az enyémre például az IKEA faux báránybőrét, ha szabad kérnem. Persze a dekorkozmetikumok sem maradhatnak le a listáról: az „örökre álom marad”-kategóriából egyértelműen a MAC „Deep Love” fantázianévre hallgató rúzsát választanám.

page

WHISLIST #6 – Ivett

Rákattantam a poncsókra idén, így ha kicsit visszautazhatnék az időben, Conny Groenewegen A/W 13-as bőr csodáját tuti, hogy magamra applikálnám valahogyan. Visszatérve a jelenbe és a realitások mezejére, egyik hazai ultimate kedvencemtől, a NUBU-tól is szívesen vennék pár fekete minimál finomságot. 

Kiegészítők terén nagyon bejön, amit a FÜZET és a TÁSKA csinál mostanában: nem gyakran használom ezt a kifejezést, de esetükben talán ez a leginkább helytálló: egyszerű, de nagyszerű az, amit csinálnak, erőlködés nélkül dobnak ki olyan cuccokat, amik esszenciálisak a mindennapokhoz. Sneakers őrületem ebben az évben sem lankadt, ideje lenne már beszereznem és/vagy kapnom egy fekete New Balance-ot is, eddig valahogy nem jött össze a dolog, sajnos sosem matcheltem még össze egy olyan darabbal sem, ami megdobogtatta volna a szívemet, úgyhogy minden jel arra mutat, hogy rendelésre lesz majd szükség. 

Egyik újévi fogadalmam az, hogy az örökös munka mellett időt szakítok arra, hogy többet kulturálódjak és faljam a művészetet – mindezekért természetesen hajlandó lennék külföldre is kiutazni. Első állomásom a MOMA This Is For Everyone: Design Experiments For The Common Good című, kortárs designnal foglalkozó tárlat lenne januárban, ami ugyan fut egy ideje, de még az év elején elcsíphetném. 

2ae0974c-0335-4279-b378-ba271db29c07

Szeretetteljes, csodákban gazdag ünnepeket kíván a rebellive blog csapata!