Cindy Sherman: társadalomkritikába oltott irónia akkor és most

Cindy Sherman: társadalomkritikába oltott irónia akkor és most

Sztereotípiák, feminizmus, kritikai attitűd – kevés lenne hozzá e néhány szó, hogy Cindy Sherman sokszínű életművét felvázoljuk. A művész fotói temérdek értelmezési lehetőséget nyújtanak, melyek közül a leggyakrabban taglalt valószínűleg a női szerepek kérdésköre. Ezúttal azonban Cindy Sherman divatfotókhoz fűződő viszonyára szeretnénk rávilágítani. Continue reading “Cindy Sherman: társadalomkritikába oltott irónia akkor és most”

Fotósorozaton elevenedtek meg Klimt festményei

Fotósorozaton elevenedtek meg Klimt festményei

Gondolkodtatok már azon, hogy egy-egy festmény sokszor szürreális vagy éppen megfoghatatlan története, képi világa hogyan mutatna a vászonról kilépve, a való élet három dimenziójába ágyazva? Inge Prader osztrák fotós nemcsak elméletben, de gyakorlatban is eljátszott a gondolattal, ráadásul egyik kedvenc alkotónk, Gustav Klimt műveiből inspirálódva.

Az osztrák szecesszió legjelentősebb karaktere alapjaiban reformálta meg a 19. század végének, illetve a 20. század elejének művészetét. Festészetét az allegorikus ábrázolásmód, a kihívó nőalakok szerepeltetése, a részletgazdagság és a sajátos színhasználat jellemezte. Klimt ikonikussá vált művei számos művészt és designert megihlettek már, most pedig a modern fotográfia eszközeinek segítségével keltek életre.

Medicine

9

Inge Prader egyedülálló fotósorozatában modellek segítségével elevenítette meg Gustav Klimt képeinek vizuális világát. A sorozat Bécs legjelentősebb jótékonysági rendezvényére, a Life Ball-ra készült.

10

9

8

6

1

2

3

4

7

5

Szöveg: Fejes Alexandra
Képek: innen és innen.

No Man’s Land: a True Detective tájnarratívái

No Man’s Land: a True Detective tájnarratívái

A mai időjárásról vagy inkább annak vizuális megnyilvánulásairól egyik örökkedvenc sorozatunk, a True Detective ugrott be. A második évadban mi is csalódtunk picit, de azért izgatottan várjuk a harmadikat, addig pedig nézzük meg, milyen inspiratív forrásokat használtak a készítők a Louisiana rothadó vidékén játszódó krimi karakteres látványvilágának megalkotásához!

Chemical Corridor – így nevezik a Mississippi mentén elterülő, lassú halálra ítélt iparvidéket, amelyre a sorozat készítői, Nic Pizzolatto és Cary Fukunga, felhúzták a True Detective sárgás zöld, nyomasztó atmoszféráját. A sorozat alaphangját megadó intróban a dupla expozícióban megkettőzött képek slow motion mozgásban olvasztják egymásba az elvadult, kietlen tájképeket a főszereplők fragmentált portréival. Pizzolatto és Fukunga a visszatérő kezdő képsorokban fiktív tájfotók helyett Richard Misrach Petrochemical America című sorozatának munkáit használták fel, aki több mint tíz évet töltött a Mississippi menti területek feltérképezésével és vizuális feldolgozásával.

A Mississippi, Baton Rouge és New Orleans között húzódó 85 mérföldnyi szakaszt Petrochemical Corridor főcímmel harsogta körbe a média 1987-ben, az állambeli St. Gabriel közösségében előforduló kiemelkedően nagyszámú rákos megbetegedések következtében – az akkori Jacobs Drive-on például tizenöt rákos beteget regisztráltak rövid időn belül. A Cancer Alleyként elhíresült közösség révén 2002-ben Louisiana másodikként szerepelt az USA államokra lebontott, rákbetegségek statisztikáját mérő listáján.

Petrochemical America című fotósorozat elkészítéséhez Misrach Katie Orff tájépítésszel kollaborált. Az együttműködés egy rendkívül komplex – nemcsak a fotók narrációját központba helyező, hanem különféle spekulatív rajzokkal, térképekkel, valamint a régió területi adataival is kiegészített – kulturális, ökológiai és gazdasági kutatómunkává állt össze Észak-Amerika legnagyobb folyórendszerének szennyezettségi állapotáról.

Misrach kontraszttalan, kontemplatív képein groteszk módon békésen alvó, pasztell mozdulatlanságban jelenik meg a végletekig kizsigerelt természet és a benne a hiányjelként feltűnő ember, a maga mögött hagyott mesterséges térben.

A True Detective készítői Amerika Purgatóriumának képzelték el azt a helyet, ahol rituális gyilkosságok történnek, olyan helynek, ahol a környezet kísérti a benne élőket. Louisiana egy ilyen hely.

„I think human consciousness, is a tragic misstep in evolution. We became too self-aware, nature created an aspect of nature separate from itself, we are creatures that should not exist by natural law. We are things that labor under the illusion of having a self; an accretion of sensory, experience and feeling, programmed with total assurance that we are each somebody, when in fact everybody is nobody. Maybe the honorable thing for our species to do is deny our programming, stop reproducing, walk hand in hand into extinction, one last midnight, brothers and sisters opting out of a raw deal”. – Rust Cohle

Szöveg: Bea